Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
102 13S. §. — Kivételes fizetési határidő. telét nem kérték és az illetéket önként befizették, az illeték vLszsza téri résének megtagadására jogos alapul nem szolgálhat. 2. A közvetlen illetékfizetés (5100/1931. M. E. számú rendelet 62. §.) nem kötelező, ha az illeték befizetését az illetékszabályok 138. §-ának c) pontja értelmében függőben kell tartani. A társasági szerződés, amely után kiszabott és befizetett illeték visszatérítése kéretik, annak irányadó tartalma és a megtámadott határozat megállapítása szerint is, felfüggesztő feltétel mellett köttetett. Az ilyen jogügylet után az illetékfizetési határidő az illetékszabályok 138. §. c) pontja szerint a felvétel bekövetkezésének napjától számíttatik, de az illeték addig is biztosítandó. A hivatkozott szakasz vagy az okirati illetékekre vonatkozó egyéb jogszabály — a vagyonátruházási illetékről szóló 1920:XXXIV. tc. 101. §. (2) bekezdésével, illetve a 16. §. (2) bekezdésével szemben — nem tartalmaz rendelkezést arra, hogy az okirati illeték alá eső, felfüggesztő feltétel mellett kötött jogügylet után járó illeték befizetését csak az illetékfizetésre kötelezett kérelmei alapján kell függőben tartani, ületve hogy a fél által a feltételek bekövetkezése előtt önként befizetett illeték visszatérítésének nincsen helye. Ezért a nyilvántartásba vétel iránti kérelem hiánya és a befizetés önkéntes volta a szóbanforgó illeték visszatérítésének megtagadására jogos alapul nem szolgálhatnak. Az 5100/1931. M. E. számú rendeletben szabályozott közvetlen fizetés, az illeték lerovásának módozata, s nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha a felfüggesztő feltétel mellett létrejött ügylet esetén az okirati illeték befizetését az illetékszabályok 138. §. c) pontja értelmében függőben kell tartani. Ezért a szóbanforgó befizetés, mint időelőtti, tévesen eszközölt befizetés, visszatérítése a K. K. H. ö. 312. §. (1) bekezdése alapján igényelhető. Minthogy azonban az illetékszabályok 138. §. c) pontja szerint is az illeték nyilvántartásba vétele biztosítékadástól tehető függővé s ezzel a m. kir. pénzügyigazgatóság elvi álláspontjánál fogva nem is foglalkozott, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1999. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) Ha a kőszénMaknázási jog vételénél a vételár akkor fizetendő, amikor a remélt kőszént feltárják és annak termelését megkezdik, az illetékfizetés kellő biztosítás mellett a feltétel bekövetkezésééig függőben tartandó.