Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. ö. 18. §.; mO.XXU. tc. 33. §. - Az épületek 71 jövedelme. — A jövedelem- és a házadó-alap kapcsolata. nyers házbérjövedelem szolgál alapul a jövedelemadó kiszámításánál is. A bizottsági előadó által vitatott adókiszámítás ellenkeznék a 10. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel és azt jelentené, hogy a ház tényleges birtokosa olyan jövedelem után is fizessen adót, amely nem öt illeti meg. Erre törvényes rendelkezés nincs és ezért a panasznak nem lehetett helyet adni. (1953. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) A házbérveszteségnek a jövedelemadókivetés során való igazolásától az adózót csak azért, mert ezt a veszteséget a házadóval kapcsolatban nem igazolta, nem lehet elzárni. A bérveszteség mikénti igazolása tekintetében azonban a H. H. ö. 22. §. (1) bekezdés (5) pontjához fűzött utasításban foglaltak az irányadók. A J. V. H. ö. 18. §. (1) bekezdése szerint a házadó alá eső épületeknél az adóévre szóló házadókivetés alapjául szolgáló összeget kell a jövedelem kiszámításánál alapul venni. Ebből azonban le lehet vonni többek közt azt az összeget is, amely „behajthatatlanság miatt nem folyt be". E levonás szempontjából tehát csak két ténykérdés vizsgálandó ki. Először az, hogy befolyt-e a levonatni kért összeg, s ha tényleg nem folyt be, akkor másodszor az vizsgálandó ki, hogy ennek „behajthatatlanság" volt-e az oka? Az azonban közömbös, hogy a behajthatatlanságot mi idézte elő. Az adózókat még akkor is megilleti az a jog, hogy a behajthatatlanság miatt be nem folyt házbérekkel csökkentett összeget állíthassák be a jövedelemadójuk alapjába, ha annak idején nem is kérték, hogy a házadójukból a behajthatatlan házbérre eső összeg töröltessék. Ellenkező rendelkezés hiányában, az egyik adónemnél igénybe nem vett kedvezmény senkit sem foszthat meg ugyanis attól, hogy ugyanahhoz a kedvezményhez való jogát egy másik adónemnél ne érvényesíthesse. Következéskép, ha az egyik adónemre nézve a kedvezményhez való igényét nem is sikerült igazolnia, ez még nem zárja ki, hogy a másik adónemnél ugyanahhoz a kedvezményhez, a behajthatatlan bérnek az adóalapból való lehagyásához való jogát ne érvényesíthesse. A J. V. H. ö. 11. §. 4. pontjához tartozó utasítás (3) bekezdése a házbérveszteségeknél csak azok „igazolására nézve" mondja ki a H. H. ő. 22. §-ához (közelebbről a 22. §. (1) bekezdés 5. pontjához) fűzött utasításban foglaltakat irányadónak. Az ott levő intézkedések közül tehát csak a behajthatatlanság „igazolására" vonatkozókat lehet alkalmazni a házbirtokból származó jövedelemnek a jövedelemadó alapba felveendő összege maghatározása tekintetében is.