Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. ö. 18. §.; mO:XXII. tc. 33. §. - Az épületek 67 jövedelme. — A jövedelem- és a házadó-alap kapcsolata. adótétel alkalmazásánál a J. V.| H. ö. 17. §. (7) bekezdésében foglalt eljárásnak van helye. Az adófelszólamlási bizottság azonban a határozatát végre is hajtani elmulasztotta. Az adózó kéri ennek a figyelembevételét. A panasz alapos, azért is annak helyet kellett adni s en­nek a következményeként az adózót az 1927. évre a jövede­lemadó fizetésének a kötelezettsége alól teljesen felmenteni. A helyzet ugyanis a következő: Az adófelszólamlási bizottság megállapított 103.294 P adó­alapot, ebből levonandó az adóssági kamatok címén 78.370 P, marad 24,924 P. Az erdő nyers jövedelme 63.405 P, amelyből levonandó a hivatkozott rendelkezés szerint annak a fele, vagyis 31.702 P, tehát több, mint az adóssági kamatok levonása után fenn­maradt adóalap. Ezek szerint az 1927. évre adóköteles jövedelemadóalap nem mutatkozik. (1785. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) J. V. H. ö. 18. §; mO.XXU. tc. 33. §. A házadó alá eső épületekből eredő jövedelem. A jövedelem­és vagyonadónak a házadóalap változásához képest hivatal­ból való leszállítása­A jövedelemadó kivetésénél, a házadd alá eső épületekből eredő adóköteles jövedelem kiszámításánál és megállapításánál, ha az adózó tényleges költségeit, illetve azt, hogy ezek az adóható­ságok megállapítását meghaladják, nem is bizonyítja, a kive­tés tárgyában évenként kibocsátott miniszteri körrendeletek) alapján történő százalékszerű becslésnél a levonás alapjául a teljes nyers házbér jövedelmet és nem ennek a behajthatatlan­ság és laküresedés miatt tényleg be nem folyt bérekkel csök­kentett összegét kell venni. I. A felmerült kérdést jogi vonatkozásban kifejezetten el­dönti a J. V. H. Ö, 18. §-ának első mondata, amely világosan akként rendelkezik, hogy a házadó alá eső épületeknél az adóévre szóló házadó-kivetés alapjául szolgáló összeget kell a jövedelem kiszámításánál alapul venni. Ez az a nyers bevétel, amiről a J. V. H. ö. 10. §-ának (1) bekezdései általánosságban szól és amellyel kapcsolatosan a (3) bekezdés általánosságban úgy rendelkezik, hogy az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből a termelési és kezelési költségeket le kell vonni és így áll elő az egyes jövedelem­forrásokból eredő jövedelem. Hogy melyek ezek a termelési és kezelési költségek, azt a J. V. H. Ö. 11. §. (1) bekezdésének 5*

Next

/
Thumbnails
Contents