Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

2 J. V. II. Ö. 1. §. 3. p. — Belföldön lakó külföldi állampolgárok adókötelezettsége. vitás jutalék összege a magyarországi adóztatásnál a jövedelemadó alapjába be nem számítható. Végül megjegyzi a bíróság, hogy az igazgatósági tagságból folyó jutalékkal szemben, mivel az nem származik szolgálati viszonyból, az 1908:XIV., tc. 18. §-ában foglalt rendelkezést alkalmazhatónak nem találja. Mindezeknél fogva a 444.511 korona jövedelemből 34.800 korona jutalékot levonva, a jövedelemadót 409.711 korona után az 1909:X. tc. M. §-a értelmében és az ott elrendelt kikerekitésre való figyelemmel — 20.500 koronában kellett megállapítani. (1322. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917.) í. §. 3. pont. A magyar állam területén lakó külföldi állampolgárok adókötelezettsége. Ha az idegen állampolgár nem jövedelemszerzés céljából tartózkodik Magyarországon, jövedelemadó fizetésére csak a beköltözéstől számított egy év eltelte után az ezt követő időre kötelezhető. A felszólamlási bizottság az ügyfelet külföldi jövedelme után is megadóztatta, mert B.-t az ügyfél lakóhelyének tekintette. Az 1900. évi X. tc. 1. §. 3. pontja értelmében jövedelemadót kötelesek fizetni a külföldiek, ha a magyar szent korona országaiban laknak, vagy legalább egy évig egyfolytában itt tartózkodnak, vagy ha csupán jövedelemszerzés céljából tartózkodnak itt, összes jövedelmeik után. A magánjog szabálya szerint lakóhely az a hely, ahol valaki állandó ottmaradási szándékkal tartózkodik és ezt a helyet egyúttal vagyonjogi személyiségének központjául választja. Azonban az előrebocsájtott tényállás mellett az ügyfelet, aki azt állítja, hogy csak a háború okozta kényszerűségből szorult Magyarországba, állandó magyarországi lakosnak tekinteni nem lehet, mert sem állandó ittmaradási szándéka, sem tetemes külföldi vagyonának itt szándékolt kezelése meg nem állapítható. Arról nincs szó, hogy az ügyfél jövedelemszerzés végett tartózkodnék Magyarországon. Ennek folytán külföldi tőkevagyonából eredő jövedelme után is az 1909. évi X. tc. 1. §. 3. pontja értelmében az ügyfelet jövedelemadóval csak az esetben lehet megróni, ha legalább egy évig egyfolytában Magyarországon tartózkodott es az 1912. évi LIII. tc. 22. §. t. a) pont és 2. pontja értelmében a jövedelemadót csak az egy évi egyfolytában való itt tartózkodás leteltétől számított időre lehet ldvetni.