Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

24 J. V. H. Ö. 10. §. (1) bek.; 19W.XXII. tc. 31. §. A nyersbevétel fogalma. Ez után a jövedelem után pedig a J. V. H. Ö. 22. §. (1) és (2) bekezdései szerint a rendelkező részben meghatározott összegű jövedelemadó jár. (1807. számú elvi jelentőségű határozat. — 1933.) Az általános kereseti adónál, valamint a jövedelem- és vagyonadónál könyvvizsgálatot a fél kérelmére akkor kell elrendelni, ha az adózó fél hiteles nyereség-veszteség- és mérlegszámlát, illetőleg egyszeres könyvvitel esetében az ezekből összeállított eredményre vonatkozó hiteles könyvkivonatot az adókivetési vagy a jogorvoslati eljárás során benyújtott. (328. számú jogegységi megállapodás. — 1939.) Indokolás a K. H. Ö. 30. §. (3) bekezdésénél. J. V. H. ö. 10. §. (1) bekezdés; mO.XXII. tc. 31. §, A nyersbevétel fogalma. Bányaüzem céljára átengedett terület elértéktelenedése fejében kapott kártérítés nem alapja a jövedelemadónak, a vadállományban okozott kár megtérítéseképen kapott összeg azonban jövedelemadóalap. Az 1932. évi május hó 9uén megtartott könyvizsgálat megállapítása szerint az adózó az A. részvénytársaságnak bányaüzemi használat céljára átengedett 46 kat. hold 314 négyszögöl terület után 58.888 pengő ,37 fillér kártalaníási díjat kapott. Ennek fejében a m. kir. adóhivatal 58.927 P egyéb bevételi forrásból származó jövedelmet állapított meg jövedelemadó alapul. Ezt az adófelszólamlási bizottság 9225 pengőre leszállította. A bizottság előadója a leszállítást, az adózó pedig azt sérelmezi, hogy a bizottság ennek a tételnek csupán egy részét és nem az egész összeget törölte az adóalapból. A hatósági panasz szerint a kártérítés a társulatnak 1927 —1931. évekre, használat céljából, a tulajdonjog fenntartása mellett átengedett és hasznavehetetlenné vált terület elmaradt hozadékának az ellenértéke. A magánpanasz szerint a kártérítés, a terület állaga elértéktelenedésének és a vadállományban okozott kárnak az ellenértéke. Mind a két a panasz alaptalan. A hatósági panasz nem cáfolja meg, sőt elismeri, hogy a bányatársulatnak átengedett terület a kibányászás f oly tár hasznavehetetlenné vált- Azt sem állítja, hogy annak a területnek most valami értéke lenne. Nyilvánvaló tehát, hogy a kártérítés a terület elértéktelenedésének, illetve a vagyon csökkenésének az ellenértéke. Ez nem a jövedelemnek, hanem a vagyonnak az alkotórésze.