Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

14 J. V. //. Ö. 3. §. (5) bek. 2. p. — A családtagok önálló adókötelezettsége. A jövedelemadóról rendelkező alaptörvénynek, az 190&:X. tc.-nek a 3. §-ában használt „kereset" és „jövedelem" szavak összevonásával megszövegezett s ezidőszerint érvényben lévő törvényes rendelkezésben használt „kereset" szó olyan összevonást jelent, és így olyan általános rendélkezést, amely az idevonatkozó végrehajtási utasításban használt „jövedelem" kitej ezésnek felel meg. Ennélfogva az alaptörvényből átvett „kereset" kifejezést nem szoros értelemben használt ottani jelentésében vette át a Hivatalos összeállítás érvényben levő szövege, hanem általában a jövedelemre és minden természetű jövedelemre vonatkoztatva. A Hivatalos Összeállításban használt „kereset" s az idevonatkozóan a pénzügyminiszter által kiadott végrehajtási utasításban használt „jövedelem" kifejezés azt mutatja, hogy a törvényhozás nem tudatosan használta a jövedelem kifejezéssel szemben a kereset kifejezést azzal, hogy csak a kereseti tevékenységből eredő keresetnek egy bizonyos részét akarta mentesíteni a családfő jövedelméhez való hozzászámítás alól, hanem ezen rendelkezésével általában a 600 P-t meg nem haladó bármilyen természetű jövedelmet akarta az adóztatás alól mentesíteni. Ez a magyarázat felel meg a jövedelemadó-alaptörvény tárgyalása alapjául annakidején szolgált törvényjavaslatban felhozott indokolásnak, valamint a család védelmét szolgáló annak a szociális gondolatnak is, hogy a családtagoknak 600 P-t, vagyis a létminimumot meg nem naladó „jövedelme", éspedig bármilyen jövedelemforrásból származó „jövedelme" a családfő jövedelméhez való hozzászámítás alól mindenkor mentesül. A fentemlített kifejezésben használt „kereset" szót tehát nem szoros értelemben kell venni, hanem azt minden jövedelemre nézve kell érteni, ahogy az említett 3. §. (5) bekezdéséhez fűzött végrehajtási utasítás (1) bekezdése ezt kifejezetten el is rendeli. A családtagok 600 P-n aluli keresetének és földbirtokból, házbirtokból, tőkevagyonból, valamint egyéb jövedelemforrásból származó jövedelmének az együttes adóztatás alól való mentesítése a közös háztartás, mint gazdasági egység megadóztatásának az alapgondolatát, és ennek a gazdasági egységnek együttes egészként fokozatos adótétellel való megterhelésére irányuló törvényhozási akaratnak a megsértését nem jelenti. A most előadottak alapján tehát arra az álláspontra kellett helyezkedni, hoey a J. V. H. ö. ;3. §. (5) bekezdésének 2. pontjában foglalt aboan a rendelkezésben, hogy a feleségnek, vagy a közös háztartáshoz tartozó többi családtagnak az évi 600 P-t meg nem haladó keresete nem számítható a közös háztartás