Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

Í921 .XXXIX. tc. 57. §. — Közigazgatási bírósági 177 panasz. nyozás kérdésében hozott pénzügyigazgatósági határozatok elleni fellebbezés elbírálását a pénzügyminiszterhez utalják, maga a pénzügyminiszter sem tulajdonított olyan értelmet, hogy ennek következtében a teleknek e bírósághoz intézhető panaszjoga megszűnt volna. A magyar királyi pénzügvmi­niszternek 1926. évi április 12-én 35.688/1926, sz. a. e bírbság elnökéhez intézett átirata ugyanis a panaszjog fennállását ki­fejezetten elismerte, e bíróság által felvetett hatásköri kér­désre kijelentette, hogy nem látja akadályát annak, hogy a panasz felett végérvényesen a bíróság döntsön és a felállított szabály oly célszerűségi intézkedés, amely a bírósághoz be­nyújtott panasz elbírálását minden tekintetben megkönnyíti. Ezen átiratra is tekintettel, a bíróság minden ilyen ügy­ben, amelyben utólag hatásköri kifogás nem tétetett, el is járt és érdemben határozott. A bíróság a panaszjogorvoslatot megelőző és a jelzett célszerűségi okokból kívánatosnak mondott pénzügyminisz­teri felülvizsgálatot lehetővé tevő intézkedések ellen észrevé­telt nem tesz, — csak az ellen foglal állást, hogy a felülvizs­gálat a kivetésszerti átalányozásnál a panaszjogorvoslatot he­ly ettes#se és így a végsőfokú elbírálás és a bírósági oltalom lehetősége az átalányozattaktól elvonassék. Jogszabályok alkotása szempontjából mérlegelendő indo­kok felülbírálása, konkrét jogeset elbírálásánál sem tartozik a bíróság feladata körébe, mert a bíróság alkotmányszerü kö­telessége a fennálló jogszabályoknak érvényt szerezni még akkor is, ha ezzel ellenkező, új jogszabály alkotására nyomós okok hozatnak fel, de az átiratban felhozott, ily természetű érveléssel szemben rá kell mutatni, hogy téves álláspont az, amely a kivetés harmóniáját csak a bírói oltalom kizárása esetén látja biztosítottnak és nincs alapja a panasz jogorvos­lat belső tartalmára vonatkozó megkülönböztetésnek. A pa­nasz jogorvoslata jogrendszerünkben tartalmilag korlátozva nincs és kiterjed a tény- és jogkérdésre egyaránt és miután egyetlen valóban bírói oltalmat nyújtó lehetőség, ennek meg­van a maga helyes oka is, mert sérelmet nemcsak az alaki, vagy anyagi jogszabályok megsértésével, hanem a beszerzett adatok és vélemények helytelen elbírálásával is szenvedhet a fél és a ténybeli adatok, vélemények, stb. elbírálása is lénye­gileg bírói funkció, amelyet helyes, ha bírói függetlenséggel és biztosítékokkal felruházott bíróság végez. Célszerűségi indokokból a fennálló törvényes jogszabály mellett, az általános forgalmi adót átalányozás útján fizetők széles és nagy körét e bírói oltalom és jogsegélyből kizárni nem lehet. A hatásköri kifogások indokai nem hivatkoznak, de a tel­jesség kedvéért a bíróság kénytelen foglalkozni a 600/927. P. 12

Next

/
Thumbnails
Contents