Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

Í921.XXX1X. tc. 37. §. - Mentességek. 157vartalan tovább folytatását célozza és ebben az esetben is folytatta; a tulajdonos cselekvőképességét nem érinti: a csődönkívüli eljárás tartama alatt fizetendő általános forgalmi adó a vagyonfelügyelő terhére jogszerűen meg nem állapítható. (1646. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) A haszonbérlő ellen vezetett csődeljárás során a csodvagyonha bevont bányaüzemben a csődvagyonként történt kezelés ideje alatt kitermelt és forgalomba hozott szén adóváltságáért nem a csődtömeggondnokot, illetve a vagyonkezelőt, hanem magát a bányaüzem tulajdonosát terheli a felelősség akkor, ha a bányaüzem csődbevonását a perbíróság utólag jogerősen jogta-. lannak mondotta ki. I. A nem vitás tényállás szerint, az eredetileg a csődbejutott B. I. által bérelt k-i köszénbányának a panaszos a tulajdonosa és a haszonbérleti szerződés a Kúria döntése sze-. rint is a kikötés folytán a csődbejutással megszűnt. A b.-i kir. törvényszék 48.935—12)3/1931. számú végzése szerint is, az ellenőrzés alá vont időtartam alatt, T. L. vagyonkezelő által kezelt bányaüzem a csődvagyonnak nem tárgya. A bírói döntés szerint a vagyonkezelőnek a panaszos részére visszaítélt bányaüzem feletti számadása nem tartozik a csődválasztmány és így a csődbíróság hatáskörébe; a vagyonkezelő által kezelt bányaüzem bevételei a panaszossal, mint bányatulajdonossal, a volt bérbeadóval szemben lehetnek elszámolás tárgyai. II. A panaszos a kivetett váltság törlését kéri, mert a kőszénbánya az ellenőrzés alá vont időtartam alatt a csődeljárásba be volt vonva, a bányászatot a csődtömeggondnok, illetve vagyonkezelő folytatta és a jövedelmeket beszedte. Az, hogy az eljárás folyamán visszamenőleg megállapíttattak az 1. alattiak, a váltságkötelezettségen nem változtat, mert a be* vételből a váltság fedezetet nem nyert és ha a bevétel más célra fordítása jogellenes volt, ezért a ténykedőt anyagilag felelőssé lehet tenni. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A felelősség a kir. kincstárral szemben az 1921:XXXIX. tc. 34. §-nak 1. bekezdésében foglalt jogszabály értelemszerű alkalmazása mellett a panaszost terheli, mint akinek részére és számlájára vittnek minősül a kitermelés és forgalombahozatal. A csődbevonás megdőlésének az a következménye, hogy ez a hatály a panaszost érinti és jog szerint ő került abba a helyzetbe, hogy az üzem az ő részére vittnek tekintendő. Viszont az ő részére vitt üzemnek tekintendő, üzemi ténykedésekért, ha erre alap van, a felelősséget is magánjogilag ő érvényesítheti úgy aí.