Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. Ö. 1. 8. 5. p. — Közbirtokosságok T aaókötelezettsége. tartásban pedig annak elismerése foglaltatik, hogy az a jövedelem a magyar állam területéről folyt. (1480. számú elvi jelentőségű határozat. — 1920.) 1. §. 5. pont. A közbirtokossági és a volt úrbéri közösségek adókötelezettsége. Az úrbéri közösség tagjait a közösség tulajdonában levő ingatlanokon megillető jogosítványok haszonértéke a közösség jövedelméhez számítandó. A h.-i volt úrbéresek közösségének jövedelmét az adófelszólamlási bizottság oly módon állapította meg, hogy jövedelemül számította az egyes tagok évi fajárandóságát, továbbá az egyes tagok által gyakorolt legeltetés értékét is. A nevezett volt úrbéresek közössége a bizottság megállapítását egyedül ebben a részében támadja, amellett érvelvén, hogy az egyes tagok javára kiszolgáltatott fajárandóság és az egyes tagok által gyakorolt legeltetés a közösségre nézve teher és nem jövedelem. A támadás alaptalan, mert a közösség tulajdonában álló ingatlanok hasznai a közösség jövedelméül jelentkeznek s amennyiben ezeket a hasznokat akár természetben, akár pénzbeli értékesítés útján az egyes tagok élvezik, úgy ez a közös, jövedelemből való részesedés. Az 1909. évi X. törvénycikk 1. §-ának 7. pontja [J. V. H. Ö. 1. §. 5. p.] szerint a volt úrbéri közösségek osztatlan vagyonuk jövedelme után jövedelemadót kötelesek fizetni, ugyanazon törvénycikk 5. §-ának 6. pontjában [J. V. H. ö. 5. §. (1) bek. 9. p.] foglalt rendelkezés szerint pedig nem esik jövedelemadó alá a volt úrbéres közösségek jövedelméből a tagoknak netán járó részesedés. Ennek a rendelkezésnek célja nyilvánvalóan az, hogy ugyanazon jövedelem ne kerüljön kétszer adóztatás alá s hogy a közösségnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli, vagy értékkel bíró bevétele [1909:X. törvénycikk 9. §., illetve a J. V. H. Ö. 10. §. (1) bek.} a jövedelemadó kivetésnél a közösség jövedelméül számíttassék, abban az esetben is, ha az egyes tagok élvezik azokat. A bizottság határozatának megtámadott része ezek szerint törvényes. (1277. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) A közbirtokosságok és a volt úrbéri közösségek osztatlan vagyonuk jövedelem- és vagyonadó alá vonásánál a községi elöljáróság, mint vagyonkezelő, a külön szervezet fogalma alá vonható. {111. számú jogegységi megállapodás. — 1932.) Indokolás a J. V. H. ö. 23. §. 5. pontjánál.