Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

192i:XXXIX. tc. 29. §. — Az általános forgalmi adó 109* alanyai. dést, hogy valamely tevékenységet általános forgalmi adó alá esőnek kell-e tekinteni, kizárólag az 1921. évi XXXIX. tc. vonatkozó rendelkezései alapján kell elbírálás alá venni. A bíróság az összes számba vehető körülmények mérlegelése után azt állapította meg, hogy a házbirtokos részéről történő központi fűtés és melegvízszolgáltatás az ingatlan bérbeadásától különálló olyan kereseti tevékenység, amelyből származó bevételre nézve az 1921:XXXIX. tc. ^7. §-ának 15. pontjában meghatározott forgalmi adómentesség nem terjed ki, illetve a bérbeadó részéről nyújtott külön szolgáltatásban mindazok a kellékek kimutathatók, amelyek az általános forgalmi adókötelezettséget maguk után vonják. Még ha a központi fűtésre és melegvízszolgáltatásra nézve a bérbeadó és bérlő egyazon szerződésben, a bérlet tárgyára nézve kötött bérleti szerződésben állapodik is meg, a szóban lévő szolgáltatás nem a lakásbérletből, hanem a külön megállapodásból folyó szolgáltatás, ép úgy a lakást használó bérlő által fizetett ellenérték is a lakbértől különböző szolgáltatás. A bérleti szerződés ugyanis olyan szerződés, amelynél fogva valamely nem gyümölcsöző elhasználhatatlan dolog vagy valamely jog használata másnak bizonyos időre, meghatározott bér mellett átengedtetik. A lakás használatára irányuló bérszerződés általában a bérlemény közvetlen tárgyának a használatára irányul, de irányul mindannak a használatára is, ami a bérleménynek rendeltetésszerű használhatása végett szükséges. A lakásbérleti szerződésben kikötött ellenérték a most említett közvetett és nem közvetlen tárgyak használatáért jár. 4 központilag, az ingatlan tulajdonosai részéről történő fűtéssel és melegvízszolgáltatással való ellátás pedig nem olyan közvetett vagy közvetlen szolgáltatás, amely nélkül a lakás rendeltetésszerűen használható nem volna. A bérnek magánjogi viszonyban való imént jelzett fogalma jut kifejezésre a lakbérleti szabályrendeletekben és a lakásügyi rendeletekben egyaránt; de szem előtt tartandók a hazai egyenes adóügyi rendelkezések ily értelmű meghatározásai is. A visszatéríteni kért általános forgalmi adó lerovása idején érvényben volt 22^2/1931. M. E. számú kormányrendelet o. és 9. §-aiban foglalt rendelkezésekben élesen el van választva a lakások használatáért járó bér a központi fűtésért járó díjtól, s a megkülönböztetés alapját képező kétféle szolgáltatás (a lakás használatának átengedése és a tényleges fűtésben, illetve melegvízszolgáltatásban megnyilvánuló külön szolgálatás) különbözőségét nem rontja le a rendeletnek az az intézkedése, hogy a központi fűtés, illetve melegvízszolgáltatás díjának fizetése körüli késedelem a bérfizetés elmulasztásának következményeit vonja maga után.