Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

82 H. H. Ö. 3. §. — Állandó mentesség megállapítása. újra keletkezik. Ez a szabály a dolog természetében rejlik s az kétségtelenül kapcsolatos' az államháztartás kezelésének s ebben különösen az állami költségvetés készítésének szintén bizonyos időszakra osztott s illetve ily bizonyos időszakokra vonatkozólag eszközlendő voltával. Különben ennek az elvnek alapul szolgáló voltát főképen a közadók kezeléséről szóló törvényeknek az elévülésre vonatkozó rendelkezései is igazolják. Ebből kell következnie, hogy az adókivetésnek és illetve az ennek tárgyában hozott határozatnak is mindig valamely határozott adóévre, avagy adófizetési időszakra kell vonatkoznia. S ezeknek az adóéveknek, avagy adófizetési időszakoknak egymástól való elhatárolt — és így egymással szemben önálló, azaz tehát egyiknek a másikba át nem nyúlható és egybe nem olvadható volta miatt: az ily adóztatásnak és illetve az ennek tárgyában hozott határozatnak a joghatálya csak arra az adóévre s illetve adófizetési időszakra vonatkozik, amelyre az eszközöltetett és illetve meghozatott. Ez okból kifolyólag: amint nem lehet törvényes alapja annak, hogy valamely adóztatás, avagy ennek tárgyában hozott határozat, a törvény szerint még el nem következett adóévekre és illetve adófizetési időszakra eleve eszközöltessék, s illetve hozassék meg, úgy nem lehet törvényes alapja annak sem, hogy valamely még el nem következett adóévre, avagy adófizetési időszakra eleve, mintegy elvileg mondassék ki az, hogy valamely épület adótárgynak tekintetni nem fog. Ennek az igénynek érvényesítése és illetve elbírálása tehát kétségtelenül az adókivetési eljárásnak jogossága és helyessége ellen igénybeveendő jogorvoslati eljárás során foghat helyet. (1200. számú elvi jelentőségű határozat. — 1914.) Az a körülmény, hogy valamely épületet a közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási bíróság egy ízben állandóan adómentesnek nyilvánított, nem lehet akadálya annak, hogy ugyanarra az épületre — bár időközben rendeltetésében változás be nem állott — a következő adókivetési időszakban az adókötelezettség kérdése újból elbíráltassék. A magyar királyi közigazgatási bíróság 17.296/1903. P. számú ítéletével kimondotta, hogy a panaszos egylet sporttelepe és felépítményei a házadó alól állandóan adómentesek. A sz.-i adófelügyelőhelyettes 1910—1911. évekre évi 1200 korona haszonérték alapján házadót írt elő, mert a panaszos egylet épületeit, — amelyekre nézve a mentesség a régi házadótörvények hatálya alatt elismertetett, — a mentesség az 1909. évi VI. törvénycikk értelmében többé meg nem illeti. A panaszos a házadómentesség elismerését igényli, mert azt részére a közigazgatási bíróság már ítéletileg megállapí-