Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

74 H. H. ö. 2. §. (i) bek. 7. p. — Állandó házadómentesség. való használatáért fizettetik. Hogy pedig a Ul-ad osztályú váró- és étterem, lak- és illetve épületrész: az semmi további bizonyítást nem igényel. Hasonlóan nem lehet kétség az iránt sem, hogy a panaszos által jelen esetben a perronrész használatáért húzott összeg is házadó alá veendőnek minősül és pedig nem csupán azért, mert magának a szerződésnek vonatkozó részei igazolják, hogy a bérlő mint vendéglős ezt a helyiséget is, vendéglői célokra, azaz tehát szintén a szerződésben foglalt bérleti jogügyletnek közzéppontját képező főcéljára s nem csupán járulékosan vette a jogügylet alapján használatba, hanem azért is, mert az e bíróság részéről az előbbiekben hivatkozott 2690/909. P. szám alatt, valamint az 530/ 910. P. és illetve 6913/910. P. számok alatt elrendelt bizonyítási eljárások során beérkezett adatok igazolják, a különösen az 1910. évi szeptember hó 21. napján felvett és az állomási főnök által is aláírt helyszíni szemle jegyzőkönyvben határozott megállapítást nyert azt a körülményt, hogy a bérlőnek a III. osztályú váró- és étteremmel együtt a megjelölt célra használatra átengedett kérdéses peronrész körülbelül egy méternyi magasságban be van kerítve és egész területén be is van fedve. Ezzel a tényállással szemben a panasziratban a III. osztályú váró- és étteremnek, valamint a bekerített és befedett perronrésznek a többi kibérelt vendéglői helyiségekkel egyező használatra történt átengedéséért a bérlő által fizetett összegnek házadó alá vonása tekintetében felhozottakat figyelembe venni nem lehetett és pedig nemcsak azért, mert pusztán az a körülmény, hogy a kérdésben lévő helyiségek más célra is használtatnak, a panaszolt határozatnak megváltoztatására, figyelemmel az Egyenes adó törvények és szabályok hivatalos összeállítása (régi) „Házadó"-ra vonatkozó már idézett résznek 7. §-ában lefektetett elvre is, kellő alapot nem nyújthatott s viszont mert a magyar királyi közigazgatási bíróságnak egyes felmerült esetekben hozott határozatai a jogforrások közé nem tartoznak. (1034. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) Az adómentesség csak a vasutvállalat tulajdonában (tényleges birtokában) levő épületekre vonatkozik. A panaszos részvénytársaság az 1912. évi október hó 17. napján 19942/afü. sz. a. iktatott alapkérvényében azt igényelte, hogy mivel a saját tulajdonában levő Nádor-utca 16. számú házban és pedig annak Nádor-utcai főhomlokzatának 7. szobájában, a saját tárcájában levő öt helyi érdekű vasútnak, t. i. 1. a Félegyháza—Majsai-, 2. a Kisküküllővölgyi-, ,3. a Losonc—Gácsi-, 4. a Zólyombrézó—Breznóbánya—Tiszolci és 5. a Zombor—Óbecsei helyi érdekű vasutaknak irodahelyiségei