Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 2. §. (i) bek. 1. p. — Állandó házadómentesség. 35 arra az épületre, illetőleg épületrészre szorítkozik, amely az elsőfokú egyházi hatóságot gyakorló, vagy abban résztvevő lelkészeknek és segédlelkészeknek hivatali állásával járó természetbeni lakásul szolgál. Nem vitás az, hogy a s.-i káptalan egyes tagjai egyszersmind a „Szent György"-ről elnevezett belvárosi plébánia lelkészi teendőit ellátják, tehát elsőfokú egyházi hatósági teendőket végeznek és így a káptalanoknak a tagjai nem esnek a másodlokú egyházi hatóság fogalma alá. Miért is ki kellett mondani, hogy a lelkészkedéssel foglalkozó káptalani tagok által használt lakrészek házadómentesek. (1619. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Ha a lelkész a részére bérfizetés nélkül átengedett lakást másnak engedi át, a lelkészlak adómentessége megszűnik. Az 1927. évi 200/P. M. sz. H. Ö. 2. § (1) bekezdésének 1. pontja szerint a lelkészeknek bérfizetés nélkül átengedett lakások állandóan mentesek a házadó alól. Megszűnik az adómentesség a 4. §. (1) bekezdése szerint akkor, ha az épület rendeltetésétől elvonatik és megszűnik akkor is, ha a kérdéses célra kibéreltetik, vagy másoknak bérbeadatik. Az állandó adómentességnek tehát két feltétele van: az egyik az, hogy az épület a 2. §. (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikének szolgáljon, — a másik, hogy bérleti viszony ne forogjon fenn. A lelkészlak rendeltetése az, hogy a lelkész részére lakásul szolgáljon. A lelkészlak rendeltetése megszűnik akkor, amidőn átadatik, amidőn nem a lelkész lakik benne, mert nem szolgálja többé azt a célt, amelynek érdekében adómentességben részesült. Az adómentesség megszűnése szempontjából közömbös az, hogy az egyházi hatóság, vagy a lelkész engedi-e át a lelkészlakot, valamint közömbös az is, hogy bérbeadás esetén a bérösszeg minő célokra fordíttatik, mert a lelkészlak csak addig adómentes, amíg rendeltetésének szolgál, vagyis amíg a lelkész lakik benne. Nem igényelheti tehát az egyház az adómentességet jogosan azon az alapon, hogy a bérösszeg nem az egyházat, hanem a lelkészt illeti meg és így a lelkészlak a bérbeadás által az egyháznak nem hoz hasznot, — mert az adómentesség első feltétele az, hogy az épület a 2. §. (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikét szolgálja és a lelkészlak célja nem az, hogy a lelkészlak jövedelmet hozzon, hanem az, hogy a lelkész lakjék benne. Miután pedig a 4. §. (1) bekezdése szerint az említett két feltétel egyikének megszűnése egymagában is megszünteti az állandó adómentességet, — nem lehet az adómentességet 3*