Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

28 F. H. Ö. 39. §. (Ik) bek. — Adóelengedési eljárás. nek igénylésére. Abból ugyanis, hogy az említett törvényszakasz végrehajtására vonatkozó utasítás (1885. évi 45.055. sz.) a réteket ért rovarkárok bejelentéséről nem rendelkezik, még nem következik, hogy a réteken tényleg felmerült sáskakár nem képezheti földadó elengedésének alapját, már azért sem, mert az említett törvényszakasz maga több olyan elemi csapást sorol fel, amelyek alapján adóelengedésnek van helye, amelyek az a) és b) alatt felsoroltak, a íöldmívelés egyes ágaira szorítva nem lévén, azok az összes mívelési ágakra kiterjednek, a c), d) és e) alattiak pedig csak azoknál a mívelési ágaknál jöhetnek figyelembe, amelyek itt kifejezetten (szántóföld, szőlő, komlókert) megjelölve"vannak. Minthogy pedig a 49. §. b) pontjában említett rovarkár a földmívelésnek egy külön ágára, a szántóföldekre szorítva nincsen, ha a rétek „terményeit" a sáska egész dűlőket magukban foglaló területen egészen elpusztította, amint a helyszíni lelet szerint ez tényleg történt, az adóelengedés törvényes alapon meg nem tagadható. (897. számú elvi jelentőségű határozat. — 1909.) 39. §. (ih) bekezdés. Eljárás az adóelengedés körül. Annak a kérdésnek eldöntése, vájjon a bejelentett elemi csapás tényleg okozott-e és milyen mértékű kárt, a kárbecslő bizottság hatáskörébe tartozik, tehát ennek a bizottságnak kiküldését akkor sem szabad mellőzni, ha az elöljáróság szemlejegyzokönyvében azt állapítatta is meg, hogy károsodás nem történt. Az 1885. évi XXII. törvénycikk végrehajtásánál kibocsájtott 45.055. számú P. M. rendelet 60. és 144. §-ai, valamint az 1888. évi 60.074. számú P. M. rendelet (1889. évi P. K. 2. szám) A, c) és C, b) pontja, nemkülönben az 1904. évi 28.708. számú P. M. rendelet (1904. évi P. K. 11. szám) II. pontjai egybevetéséből [F, II. ö. 39. §. (Ih) bek.-hez fűzött ut. IV. és VI. fej.] kitűnik, hogy a bejelentett elemi kárt a pénzügyigazgatóság kiküldöttjének elnöklete alatt működő bizottság veszi fel és állapítja meg, ezen törvényes rendelkezésből azonban az folyik, hogy a károsult felek bejelentése esetén, még ha a községi elöljáróság az elemi csapás természeti minősége tekintetében, a helyszínén felvett jegyzőkönyvben nemleges eredményt állapítana is meg, az említett bizottság kiküldendő, mert ennek hatáskörébe tartozván a kár megállapítása, azt, hogy az azt eredményező elemi csapás fennforgott-e vagy nem, joghatályosan csakis ez a bizottság állapíthatja meg. Minthogy pedig a magyar királyi pénzügyigazgatóság a felek szabályszerű bejelentése dacára ezen bizottság kiküldetése iránt nem intézkedett és a községi elöljáróság szemle-