Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
F. H. ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 23 — vele közlött — panaszára benyújtott védőiratbeli előadásokat sem lehetett figyelembe venni. (1085. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912.) Elemi kár címén való adóelengedés nem tagadható meg azért, mert a termés az elemi kár ellen biztosítva volt. A magyar királyi pénzügyigazgatóságnak a jelen ítélet fejezetében körülírt végzése kizárólag annak okából tagadta meg panaszos földadó elengedési ügyének teljesítését, mert az 1910. évi június hónap 8. napján bekövetkezett jégverés folytán panaszosnak, mivel javára a D. jég- és viszontbiztosító társaság által 22.622 korona 35 fillér kártérítési összeg lett megállapítva — tényleges kára nincsen. A közigazgatási bizottságnak panaszolt határozata ezt a végzést indítóokai folytán helybenhagyta. A bíróság mindenekelőtt megjegyzi azt, hogy panaszos az 1910. évi június hónap 13. napján kelt kárbejelentésében egyenesen arra mutatott reá, hogy a bérszerződés megállapítása szerint az adót ő, a bérlő tartozik fizetni s hogy ez okból az ő adóelengedési igénye az 1883. évi XLIV. törvénycikk 50. §-a értelmében jogos, valamint, hogy ezt a körülményt az A) jegyzék „Jegyzet" rovatában ide vonatkozólag és pedig az 1907. évi szeptember hónap 20. napján kelt bérleti szerződés 4. pontjára való hivatkozással foglalt bejegyzés is igazolja. Panaszosnak ez az állítása a tárgyiratok egyetlen adatával, avagy a felterjesztő hatóságnak felvilágosító jelentésében foglaltakkal sem megcáfolva, sem még csak tagadásba véve sincsen, sőt az a körülmény, hogy az alsófokú határozatok panaszosnak igényét érdemi okok alapján bírálták el, az elengedési igény panaszos által való érvényesíthetésének kétségtelen elismerését jelenti. Az 188(3. évi XLIV. törvénycikknek hivatkozott 50. §-a világosan kimondja, hogy az elemi csapás által sújtott földrészlet után járó adó egyharmadrészben, kétharmadrészben, vagy egészben elengedtetik, ha a termés hasonló mértékben semmisíttetik meg. A törvénynek ez a rendelkezése, a földadó elengedését és illetve elengedésének mértékét, semmi mástól nem tette függővé, mint az elemi csapás által okozott kárnak fennforgásától s illetve ennek a fennforgó ilyen kárnak a mértékétől. De nem tette és nem is tehette azt függővé különösen attól a körülménytől, hogy a termés, az elemi csapás ellen, valamely biztosító társulatnál valósággal volt-e biztosítva, avagy nem s különösen, hogy az elemi csapás által károsult és a földadónak elengedésére a törvény szerint igénnyel bíró ügyfél e biztosítás következtében a biztosító társulattól kártérítést kapott-e, vagy nem és illetve, hogy igenlő esetben mily mértékű kártérítést kapott? Nem tehette ezt ettől függővé különösen azért, mert az előbb idé-