Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

196 K. H. Ö. 2. §. €• p. — Föld- vagy házadó alá nem eső tárgyak haszonbére. A fentiekből ennélfogva okszerűen következik, hogy azok után a járadékszerü jövedelmek után, amelyeket az anya nőtartás-, gyermeke pedig gyermektartásdíj címén kap, az általános kereseti adót egyenkint, külön az anya és külön a gyermek terhére kell kivetni. (326. számú jogegységi megállapodás. — 1939.) 2. §. 6. pont. Föld- vagy házadó alá nem eső tárgyak haszonbére. Izraelita hitközség rituális fürdőjének bérbeadásából származó jövedelme után általános kereseti adót tartozik fizetni. A panaszos izraelita hitközség azért kéri a terhére rituális fürdő bérbeadásából származó jövedelem után kivetett kereseti adónak törlését, mert ez a fürdő a hitközség részbeni szertartásához fűződik, mert továbbá annak jövedelme a templomfenntartási alapok növelésére fordíttatik, az egyes egyének által igénybevételéből eredő jövedelem pedig a fürdőhelyiség fenntartására fordíttatik és ez a jövedelem oly csekély, hogy az a fürdő felépítésébe és berendezésébe fektetett tőke törlesztésére sem elegendő. Az 1875.-XXIX. törvénycikk 5. §-a III. pontjában [K. H. Ö. 4. és 5. §.] a kereseti adó alóli kivételes adómentességi esetek felsorolva lévén, ezek között a rituális fürdők nem fordulnak elő s így az azok bérbeadásából származó jövedelem sem élvezi az adómentességet; valamint az sem szolgálhal indokul az adómentesség megadására, hogy a fürdő jövedelme állítólag a templomfenntartási alapok növelésére fordíttatik, mert habár a templomfenntartási alapokból magukból származó kamatok az 1875. évi XXII. tc. 2. §. 6. pontja alapján tőkekamatadó (jelenleg: kamatjövedelmek illetéke) mentességben részesülnek, miután a fürdőből származó jövedelem, habár templomépítési alapra fordíttatnék is, magában véve ily alapot s ebből eredő tőkekamatjövedelmet nem képez, ezért ily címen ezt a jövedelmet adómentesség meg nem illeti. Az a kifogás, hogy az egyes egyének által a fürdő használatáért fizetett összegek a fürdő fenntartására fordíttatnak, már kellő figyelembe véteteü azáltal, hogy a 216 frt. bérleti összegből 116 frt. a fürdő fenntartási költsége címén levonásba hozatott; végre az az ellenvetés sem vehető figyelembe, hogy a fürdőből származó jövedelem a fürdő felépítésébe és berendezésébe fektetett tőkének törlesztésére sem elegendő, mert a tőketörlesztés az adó megállapításánál a tiszta jövedelemből való levonás tárgyát nem képezheti. (287. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.)