Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K H. ö. 2 §. 3. p. Járadéi ok. 193 eriékének általános csökkenése folytán semmi haszna nem volt. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az innen elrendelt bizonyítási eljárás során hiteles másolatban bemutatott haszonbérleti szerződéssel igazolva van, hogy a panaszos 1929. február 15-ig bérelte a szóbanforgó birtokot és ezen időponttól kezdődőleg fia K. J. volt a haszonbérlő és a panaszos készfizető kezességet vállalt a fiáért. A haszonbérleti jog azonban a nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 15.493/193(5. tk. számú végzése szerint 1932. augusztus 24-ig, úgy a panaszos K. S., valamint fia, K. J. javára be volt kebelezve. A haszonbérbeadó vagyonkezelőjének és jogtanácsosának fentebb hivatkozott tanúvallomása, továbbá a panaszosnak 1933. április 25-én tett és elől hivatkozott jegyzőkönyvi vallomása, valamint azon lénykörülmény alapján, hogy a haszonbérleti jog panaszos javára 1929. február 15^ike után is be volt kebelezve és csak a birtok eladása után töröltetett, — a bíróság megállapítja, hogy a panaszos részére tett 33 P holdankinti árengedmény a haszonbérleti jogból várható haszonnak ellenértéke és mint ilyen, a K. H. ö. 2. §-ának 2. pontjához fűzött utasítás (21) bekezdése alapján általános kereseti adó alá esik, mert a panaszos azért kapta, hogy a birtokon ]bekebelezett haszonbérleti jogáról lemondjon. Az a körülmény, hogy a haszonbérlő, a panaszos készfizető kezessége mellett a panaszos fia volt, nem változtat azon a tényen, hogy az 1947-ig terjedő haszonbérleti jog apa és fiú javára telekkönyvileg biztosítva volt és ez a jog az adásvétel folytán szűnt meg, a vételár pedig kifejezetten a haszonbérleti jog megszűnésére való tekintettel volt holdankint 33 P-vel alacsonyabb összegben megállapítva. Az a körülmény pedig, hogy a földbirtok értéke csökkent és ily módon a vételből panaszosnak haszna nem volt, az általános kereseti adó jogosságára nincsen befolyással, mert az általános kereseti adó nem a vásárlásnál elért haszon, hanem azon ellenérték után követeltetik, amelyet a panaszos a haszonbérleti jog megszűnése címén kapott. (1847. számú elvi jelentőségű határozat. — 1935.) 2. §. 3. pont. Járadékok. Oly szerződés alapján, amellyel a szülők vagyonukat gyermekeiknek teljes ellátás s ezenfelül pénzösszegben kikötött évi járadék fejében azzal adják át, hogy ha a természetbeni ellátást igénybe venni nem akarnák, gyermekeik az ellátás helyett pénzösszegben bizonyos évi járadékot tartoznak fizetni: addig, míg a gyermekek szüleiket természetben ellátják, csupán a 13