Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

190 K. H. Ö. % §. 2. p. — Szellemi és más haszonhajtó foglalkozás. A K. H. Ö. 2. §. 2. pontjához fűzött utasítás (14) bekezdésének az utolsó mondata alapján az adó törlését kéri. Habár a panaszos által hivatkozott rendelkezés szerint az adómentesség annak szószerinti szövege szerint csak akkor áll be, ha valaki a bérelt lakásából egy bútorozott szobát csupán azért ad ki albérletbe, hogy lakbérét könnyebben fizethesse, s habár a panaszos természetbeni lakással bírván, tényleg lakbért nem fizet, a panaszának mégis helyet kellett adni és a rendelkező rész szerint határozni, mert ezzel szemben az áll, hogy a panaszos a szolgálatadójától lakbért nem kap. A hivatkozott rendelkezés intenciója — kétségkívül az, hogy a nehéz viszonyok között levő panaszos anyagi helyzete enyhittessék, s így a rendelkezés intenciójával ellenkezik az, hogy valaki pusztán azért, mert az öt különben megillető lakbér helyett természetbeni lakásban részesül, attól a részesítéstől, amely ellenesetben őt megilletné, megfosztatnék. (1704. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) Az a ház bérlő, aki házakat arra a célra bérel, hogy azokat haszon mellett albérletbe adja, ebből származó jövedelme után általános kereseti adót tartozik fizetni.* (893. számú elvi jelentőségű határozat. — 1909.) Általános kereseti adó fizetésére nem kötelezhető a vadászati jog (vadászterület) bérlője, ha igazolja, hogy nem haszonhajtó foglalkozás gyanánt folytatja a vadaszatot, illetve bérli a vadászterületet. D. községnek bizonyítványával hitelesen igazoltatott, hogy a panaszos, mint a K. községben gyakorolható vadászati jog haszonbérlője, a vadászatot nem üzletszerűen gyakorolja, ebből a bérletből soha semmi hasznot, vagy jövedelmet nem húzott; és ezen bebizonyított ténykörülményt tekintetbe véve, fellebbezőt tiszta kereseti nyereség hiányában III. osztályú (általános) kereseti adóval megróni nem lehet. (53. számú elvi jelentőségű határozat. — 1897.) Az az összeg, amelyet a haszonbérlő az általa haszonbérelt ingatlan vevőjétől azért kap, mert a haszonbérelt ingatlant a haszon bérleti idő lejárta előtt a vevőnek átadta, általános kereseti adó alá esik. Ebből a jövedelemből a bizonyított kárt le lehet vonni. A panaszosok kifogásolják azt, hogy általános kereseti p.dót követelnek tőlük azon 12.000 P után, amelyet részükre * Ez az elv csak akkor érvényesül, ha a 2030/1932. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében nincs helye annak, hogy a házadó a tényleges bérlő által a főiiérlőnek fizetett összeg alapul vételével vettessék ki.