Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

F. H. ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 1L ben előadottak azt, hogy panaszos a kérdéses egész területet nem vethette be, a 30 holdra vonatkozólag egyenesen meg-cáíolták. Azonban ez az igény, — bár ily korlátoltabb terjedelemben — sem találtatott figyelembe vehetőnek. Az 1883:XI JV. törvénycikk 49., §. c) pontjában foglaltak szerint, a felsorolt elemi csapások s közöttük a földárja esetében is adóelengedésnek csupán akkor van helye, ha az elemi csapások a meghatározott területeken a „bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisítik meg, hogy az illető földek abban az évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tétethetnek." Ebből a rendelkezésből kitetszik, hogy — eltekintve a kárt okozó elemi csapás mértékének meghatározását tartalmazó intézkedéstől, a törvényhozás az adóelengedésnek helytfoghatóságát csupán olyan területekre kívánta biztosítani, amelyek „bevetve" voltak és amelyeknek termését a felsorolt elemi csapások semmisítették meg. Erre mutat reá a törvénynek az a — fentebbiek szerint — kiemelt rendelkezése, amely az idézett szakasz c) pontjának bb) alpontjában, az összes c) pont alatti elemi csapások eseteire vonatkozólag, a „bevetett" földek termésének megsemmisüléséről szól; nemkülönben az, mely ez esetben is csupán oly feltétel alatt mondja az adóelengedést helytfoghatónak, ha az illető földek abban az évben már „újabb", — tehát ismételten eszközölt, — veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tétethetnek. Erre mutat reá a most idézett törvényrendelkezés azért is, mert abból kitetszik, hogy az adóelengedésnek feltételét a törvényhozás — az okozott kárnak mértékére vonatkozó feltételtől eltekintve — nem csupán a „bevetett földek termésének" megsemmisüléséhez és illetve a földeknek „újabb" veteményezés által jövedelmezőekké általában nem tétethetéséhez, hanem világosan ahhoz is kötötte, hogy az „újabb" veteményezés általában való és szükségszerű elmaradásának annak folytán kell beállania, hogy a kérdéses elemi csapás oly módon és oly időben következett légyen be, hogy az „újabb" véleményezéssel való jövedelmezővé tétel abban az évben már épen ennek folytán legyen kizárva, amiből tehát okszerűleg következik, hogy ha ez az „újabb" véleményezéssel való jövedelmezővé tétel nem a törvényben felemlített okok folytán, vagyis tehát nem az elemi csapás bekövetkezésének módja, avagy ideje folytán, hanem egyéb okokból, — p. o. a földtulajdonosnak az újabb veteményezés körül netalán mutatkozó mulasztásából állana elő: adóelengedésnek helye nem lehetne. Erre mutat reá az idézett törvénycikk 50. §-ának harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, mely az adóelengedés mértékét a termés, tehát kétségtelenül a megművelés és bevetés folytán bekövetkező.