Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. Ö. 2. §. — Az általános kereseti adó tárgya. 161 Kereseti adó. (1927. évi 300IP. M. számú Hivatalos összeállítás, rövidítve: K. H. ö. és az mO.XXIl. tc.) 2. §• Az általános kereseti adó tárgyai. Ha több ügyvéd közös irodát tart is, az általános kereseti adóval mindegyiket külön-külön kell megróni. Az adókivető bizottság abból indulva ki, hogy V. S. és dr. F. Gy. n.-i ügyvédek társas irodát tartanak, terhükre 40—40 korona évi III. osztályú (általános) kereseti adót állapított meg. Ez ellen a megállapítás ellen a felek azért fellebbeztek, hogy az együttesen 80 koronát tevő adóból V. S. adója 60 koronában, dr. F. Gy. adója pedig 20 koronában állapi ttassék meg. Az adófelszólamlási bizottság az adókivető bizottság határozatától és a fellebbezési kérelemtől eltérően a felek adóját együttes összegben (80 koronában) állapította meg. A Il-od fokú megállapítás ellen V. S. él panasszal, azt állítván, hogy neki és dr. F. Gy.-nak társas irodájuk nincs, külön-külön nyerik jövedelmüket s a felszólamlási bizottság nem is volt jogosult a fellebbezési kérelemtől eltérően az adókivető bizottság határozatát megváltoztatni. Panaszában azt kérte, hogy adójuk külön és pedig 60, illetve 20 koronában állapíttassák meg. A felek fellebbezésükben maguk sem tették vitássá, hogy társas irodát tartanak, a panasziratban előadottakból is erre kell következtetni, azt tehát, hogy közös társas irodájuk van, tényül e bíróság is elfogadja. Ámde azáltal, hogy az ügyvédség önálló gyakorlására jogosult felek közös irodát tartanak, a társuló ügyvédek külön adózó alanyisága nem szűnik meg és új adózó személyiség nem keletkezik, amiből jogilag következik, hogy a közös irodából származó kereseti nyeremény után a társügyvéde11