Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

154 H. H. Ö. 23. §. — Jogorvoslatok. Abból a körülményből pedig, hogy az ilyen természetű mulasztások következményeképpen 100 P-ig terjedhető „pénzbírság" helyett 19,34. január hó 1-től kezdődően az adó kétszeresében kiszabandó „bírság"-megállapítá3nak van helye, a bíróság hatáskörét a házadóvallomások be nem adása, vagy késedelmes beadása esetében járó „bírságok"-ra vonatkozóan megállapított törvényes hatáskör alapján eme mulasztásokra kiterjeszteni nem lehet, mert a H. H. Ö. 26. §-ában és a K. K. H. ö. 104. §. 1. b) pontjában foglalt rendelkezések alapján ehhez a bírósághoz beadandó panasznak csak az említett házadóvallomások be nem adása, illetve késedelmes beadása miatti bírságok megállapítása tárgyában hozott pénzügyigazgatósági határozat ellen van helye. De különben is (a %-os és az adó kétszeresében megállapítandó bírság alapjául szolgáló) a mulasztások természete is különbözik egymástól. Az üresen álló épület használatba vételére vonatkozó bejelentés az általános házadóvallomás beadásának a fogalma alá nem esik és így az előbbi bejelentésre vonatkozó kötelezettség, illetőleg ezen kötelezettség teljesítésének az elmulasztása nem azonos az utóbbi vallomás beadására vonatkozóan megállapított kötelezettséggel, illetőleg ennek az elmulasztásával. A bírság mértékének a megállapítására vonatkozóan életbeléptetett fenti új rendelkezésből egymagából, kifejezett törvényes rendelkezés hiányában, ezen bírság kérdésében végső fokon, ennek a bíróságnak a hatásköre, nem állapítható meg. Ennélfogva a házadó vallomás beadásának elmulasztása miatt kiszabható bírságra meghatározott jogorvoslati hatóságoknak a hatásköre a szóban forgó bírságnak az elbírálására nem terjeszthető ki, már azért sem, mert az 1896:XXVI. tc. 19. §-a a bíróság hatáskörének jog- és törvényhasonlatosság elvének az alkalmazása alapján való kiterjesztését tiltja. (300. számú jogegységi megállapodás. — 1938.) 23. §. (1) bekezdés; mO.XXII. tc. U. §. Fellebbezés az elsőfokú kivetés ellen. A háztulajdonos terhére kivetett házadó jogossága és helyessége ellen a házgondnok jogosult fellebbezéssel élni. (1840. számú elvi jelentőségű határozat. — 19M.) IndokoMs a H. H. ö. 12. §. (3) bekezdésénél Azokban az esetekben, amelyekben a házadónak az alapja nem a főbérlő, hanem az egyes albérlők által fizetett bérösszeg, a két bér összege közötti különbözet után kivetett házadó mérve és jogossága ellen a főbérlőt is megilleti a jogorvoslat joga.