Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
8 F. H. Ö. 37 és 39. §§.— Adóelengedés elemi csapásoknál. szerint nem képezi akadályát annak, hogy a földek termésében árvíz által okozott kár miatt az adó elengedtessék. Különösen az elpuszított terület nagysága a folyó kiöntése által okozott árvíz esetében az adóelengedésre a törvény szerint egyáltalában nincs befolyással. Ahol a törvény az adóelengedést az elpusztított terület nagyságától akarja függővé tenni, ott ezt mindenütt külön ki is fejezi, mint például a 49. §. b) és c) pontjaiban a rovarok, fagy, földárja, tartós szárazság és más elemi csapások által okozott károknál. Az 1883. évi XLIV. tc. 49. §-ának c) bb) pontjában említett „más olyan elemi csapások" alatt, melyek a szántóföldekre nézve csak akkor adnak igényt adóelengedésre, ha a termést egész határokat, tehát nem is egy, hanem több község határát magában foglaló területen semmisítik meg, nem az a) és 5) pontokban felsorolt elemi csapásokat s köztük nem a folyó kiöntése által okozott árvizet, hanem az a) b) és c) pontokban említett jégesőtől, árvíztől, tűztől, rovaroktól, fagytól, földárjától és tartós szárazságtól különböző, más elemi csapásokat (pl. rozsda, köd, stb.) kell érteni, mert különben az a) pontban használt „általában" szónak értelme nem volna, s a b) pontnak a szántóföldekre is kiterjedő az a rendelkezése, mely szerint terményekben rovarok által okozott kár esetében már akkor is van adóelengedésnek helye, ha a pusztítás csak dűlőkre terjed, ellentétben volna a c) bb) pontban meghatározott azzal a feltétellel, hogy a szántóföldeket érő „más elemi csapás" egész határokat magukban foglaló területeken semmisítse meg a termést. Ezekből az okokból ez a bíróság támaszkodva az 1883. évi XLIII. tc. 14. §-ában biztosított jogára az 1885. évi 45.055. számú pénzügyminiszteri utasítás 135. §-ában kifejezésre jutó azt a felfogást, mely szerint az olyan nem ármentesített földekre nézve, melyeknél a rendes elöntés hátrányait a földadó sorozati munkálatok figyelembe vették, adóelengedésnek csak akkor van helye, ha az árvíz egész községi határt elborít, magáévá nem tehette. Minthogy pedig a felterjesztett iratokkal igazolva van, hogy a M. folyó kiöntése által okozott árvíz K. község határának a kárfelvételi jegyzékben megjelölt részein a még le nem takarított termést olyan módon és időben semmisítette meg, hogy a földeket abban az évben újabb bevetés által jövedelmezőkké tenni már nem lehetett, azért a közigazgatási bizottság határozatának azt a fellebbezelt részét, mellyel 421. frt. 61 kr. földadót azok után az elöntött földek után is elengedett, melyeknél a rendes elöntés által okozott csekélyebb jövedelmezőséget a földadó sorozati munkálatban figyelembe vették, helyben kellett hagyni. (6. számű elvi jelentőségű határozat. — 1897.)
