Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 22. §. — Adótörlés esetei. 143 adóból lehet. Miután pedig az egész épületre a nyers házbérjövedelemnek csupán 24.4 %-a után vetették ki a házadót, ennélfogva panaszosnak csak arra lehet igénye, hogy az adónak a megüresedett helyiségekre eső részéből az üresedés tartamára eső hányadot töröljék. Ellenben jogtalan annak a követelése, hogy a házadót a nyers bérjövedelemnek meg nem adóztatott 75.6 %-nyi része után is töröljék. Tehát olyan adót töröljenek, amelyet ki se vetettek. (1836. számú elvi jelentőségű határozat. — 1934.) A munkaadó vállalat részéről a munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett lakások megüresedése esetében házadótörlésnek helye van. A házadó az ingatlant terhelő tárgyi adó. Alapja az ingatlan hozadéka, amely vagy tényleges bérjövedelem alakjában, vagy az ingatlan használatának értékében mutatkozik. Ehhez képest a házadó jogossága elválaszthatatlanul kapcsolatos az ingatlan hozadékával. A házadó jogossága addig tart, amíg hozadék van. Ha a hozadék időlegesen szünetel, vagy véglegesen megszűnik, akkor annak megfelelően szünetel, illetve megszűnik a házadó követelésének jogossága a kincstárra nézve és a házadó fizetésének kötelezettsége a házbirtokosra nézve. Kivételes eset az, ha a házbirtokos a használható karban levő épületet saját akaratából nem használja és bérbeadás útján sem hasznosítja. Ebben az esetben nem igényelheti a házadó törlését. A házadónak a hozadékkal való kapcsolatán alapszik a H. H. Ö. 22. §-ának (1) bekezdés 4. pontja. Ennek alapján a rendszerint bérbeadás útján hasznosított épület (épületrész) megüresedése esetén adótörlésnek van helye. Törölni kell az üresedés tartama alatt elvesztett bér után járó adót. A törvény az adótörlést két feltételhez köti, ú. m. 1. az épület (épületrész) rendszerint bérbeadás útján hasznosíttassék; 2., az ilyen módon hasznosított épület (épületrész) megüresedjék és egy ideig használatlan maradjon. Már most azt kell vizsgálni, hogy a szóban levő munkáslakásokra nézve megvan-e a két feltétel? Első kérdés, hogy lehet-e bérbeadás útján hasznosított lakásnak tekinteni a munkáslakást. A bérbeadás leggyakoribb alakja az, hogy a házbirtokos az épületet (épületrészt) készpénzben megállapított bér fizetése ellenében másnak használatra átengedi. Ebben az esetben a házbirtokos és az épület (épületrész) használója között kétoldalú — jogot és kötelezettséget megállapító — bérleti jogviszony keletkezik. A bérbeadó köteles a bérleményt használ"ható állapotban átengedni és joga van a kikötött bér pontos