Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

6 F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. az alapon, hogy a földadószaporulatnak általában nincsen jogalapja, érdemi tárgyalás nélkül, hatáskör hiányában vissza kellett a panaszt utasítani, mert a kataszteri munkálatok során megállapított kataszteri tiszta jövedelem helyességének és jogalapjának felülbírálása nem tartozik azok közé az ügyek közé, amelyek az 1896:XXVI. tc. Második Része szerint a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe utalvák, másfelől, mert a panasz általában a követelés jogalapja s nem annak kellő időben és megfelelőleg történt érvényesítése ellen irányulván, a bíróság hatásköre az adott esetben a beszedés, vagy végrehajtás kifogásolása címén sem volt megállapítható. (338. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) F. H. Ö. 37. és 39. §§.; mO:XXII. tc. 3. és 5. §§. A kivetett földadó elengedése az elemi csapások által okozott károk eseteiben. Árvízkár címén a legelő és nádias után is van adóelengedésnek helye. A panasszal megtámadott határozat a fellebbezést azért utasította el, mert „az 1909. évi XI. törvény a legelő és nádas művelési ágra elemi kárt s ennek alapján adóleírást egyáltalán nem állapít meg." Ez az álláspont azonban téves. Az idézett törvény 36. §-a 1. pontjában ugyanis kimondja, hogy adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapás a földbirtoknál általában az árvíz. Ez tehát mind a két művelési ágra. vonatkozik, minélfogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1219. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) Elemi csapások által okozott kár címén — a rendszerint árvíz borította földterületeket ért árvízkár kivételével — abban az esetben is helye van a földadó elengedésének, ha a föld rendszerint gyengébb vagy rossz terméshozamát a minőségi osztálybasorozásnál figyelembevették. Az adózó 1934. június 13-án bejelentette, hogy kb. 25 hold rozsvetését a szárazság elpusztította, miért is a földadó és járulékainak elengedését kérte. A pénzügyigazgatósági kirendeltség elutasította az adózó kérelmét, mert az a terület, melynek adóját elengedni kérték, szárazabb fekvésű sülevényes talajú föld, amelyet a kedvezőtlen csapadéki viszonyok (szárazság) folytán mutatkozó gyengébb vagy rossz termésre való figyelemmel alacsonyabb minőségi osztályba soroztak.