Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó a magyar királyi közigazgatási bíróság az ügyek elbírálásánál az 1869. évi IV. törvény 19. §-a és az 1896. évi XXVI. törvény 6. §-a értelmében figyelembe nem vehette. Hirdetési célokra szolgáló fényjelzó'készülékeknek az épületen alkalmazása nem esik házadó alá, amennyiben a háztulajdonos ellenszolgáltatásban nem részesül. (1717. ejh. — 11445 1929. P.) Adózó terhére, a saját házán a saját, illetőleg családja üzleti érdekeltségéhez tartozó serfőző cég üzleti céljait szolgáló fényhirdető tábla, illetőleg szerkezel alkalmiazása után, 500 pengő házadóalap vétetett számításba az 1929. évi házadókivetésnél. — Adózó ez ellem panasszal él. A panasz alapos. A H. H. Ö. 8. §-ának (6) bekezdése ugyanis az épület falainak, részeinek hirdetés céljaira történő bérbeadásából eredő nyers jövedeleminek az adóalaphoz számítása iránt intézkedik. Nincsen azonban jogszabály arra, amely lehetővé tenné, hogy bérértékesítés, illetőleg pénz, vagy egyéb ellenszolgáltatás nélkül hirdetési célokra szolgáló fényjelző készülékeknek az épületeken történt alkalmazása házadóalapul vétessék. Bérbeadott kapualj házadó alá esik. (508. ejh. — 19339/1902. P.) Alaptalan panaszosnak az a kifogása, hogy a tényleg bérbeadott kapualja házadó alá azért nem vonható, mert az nem épületrész s így a bérjövedelem III. osztályú (általános) kereseti adó alá esik, alaptalan, mert a kapualj kétségtelenül a háznak egyik helyisége, amely tényleg bérbe lévén adva, házadó alá helyesen vonatott. 9. §. Adóalap meghatározása bérbe nem adott épületeknél. 9. §. (1) bek. Lakrészek. Zárt folyosó is adóköteles lakrész, ha tényleg lakásul használják. (1053. ejh. — 12.861/1911. P.) Nem lehetett ennek a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert bár az 19Ö9. évi VI. törvénycikk 22. §-ának a) pontja értelmében az előszobák, a nyitott vagy zárt folyosók, illetőleg pitvar kivételével tekintendők lakrészeknek, de ugyanazon pont további rendelkezése szerint minden oly helyiség lakórésznek tekintendő, mely valósággal lakásul szolgál, s hogy a panaszos által zárt folyosónak minősíteni kívánt helyiség tény leg lakásul szolgál, a helyszíni szemle alkalmával a panaszos neje átal tett előadással bizonyítva van. 9i