Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó Vasút részvénytársaságoknak, hanem a panaszos részvénytársaságnak tulajdonában levő épületben vannak. Az 1909 : VI. t. c. 27. §-ának ugyanis a panaszos által hivatkozott 10. pontja házadó alá nem esőknek mondja a vasutak és egyéb közlekedési vállalatok összes üzleti épületeit, ideértve a várótermeket, irodákat, a szolga és altiszti személyzet tartózkodására kijelölt szobákat (laktanyákat) is. Nem lehet kétséges tehát, hogy az idézett pontnak szószerinti szövege a vasutaknak és közlekedési vállalatoknak az üzleti épületeiről szól, és az, hogy ez a pont a továbbiakban elmondja azt, hogy miket „ért ide1'?, tudniillik, hogy mely épületrészeket tart ideszámítandóknak, az idézett pont első mondatában foglalt azt a meghatározást, hogy ez alá a pont alá a vasutak és egyéb közlekedési vállalatoknak az üzleti épületei számítandók : nem módosítja, sőt épen az a körülmény, hogy a törvény szövege az ez első mondat után következő épület-rész felsorolást az „ide értve" kitétellel kezdi: világos bizonyítéka annak, hogy az épületrészek felsorolására vonatkozó részletezés az első mondatban foglalt azt az általános kelléket, hogy a törvény szakasz e 10. pontja alá eső épületeknek a vasutak • és egyéb közlekedési vállalatokénak kell lenniök, ezekre az „ide értett"-ként felsorolt épületrészekre fenn nem tartani nem akarta. A törvénynek szószerint való magyarázásából eredő ezt a szabályt csak megerősíti a 77000/1909. pümin. szám alatt kiadott végrehajtási utasítás 27. §-ának 10. pontja, amely szintén, határozottan a vasutak és egyéb közlekedési (hajózási) vállalatok összes üzleti épületeiről szól, s amelynek különösen harmadik bekezdésében foglalt, és pedig főképen „az állam tulajdonát képező épületekben természetben adott lakások'c-ra, s nemkülönben az „államvasutak kezelésében levő magánvasutak épületeiben államvasuti alkalmazottaknak természetben adott lakásokra" vonatkozó rendelkezésekből következik, hogy az 1909. VI. t. c. 69. §-a alapján kiadott ez a végrehajtási rendelet is a súlyt arra fekteti, hogy a kérdéses épületeknek a vasutakcinak és egyéb közlekedési vállalókéinak kell lenniök. És erre az elvre lehet következtetni az 1909. VI. t. c. 28. §-ának ós illetve a 77000/1909. pümin. számú végrehajtási utasítás 28. §-ának első bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből is, hogy a 27. §-ban említett épületeket, illetőleg épületrészeket az állandó adómentesség nem illeti meg abban az esetbein, ha azok a kérdéses célra kibéi ellettek, vagy másoknak bérbeadattak, avagy más célokra használtatnak. Azonban ennek az elvnek kell következnie nemcsak abból az általános szabályból is, hogy a kedvezményt megállapító törvényrendelkezések szorosan magyaiázandók, hanem a törvénynek az indoklásából is. Az 1909. VI. t. cikkhez fűzött miniszteri indoklásnak a lör70