Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó és a közötte fennálló jogviszonyt nem ez a törvény, hanem az 1894 : XII, t.-c. s az ennek a törvénynek a; vonatkozó végrehajtási rendelete, valamint az illető törvényhatóságnak a törvény és a végrehajtási rendelet alapján meghozott szabályrendelete, esetleg az alkalmazó községnek a saját viszonyaihoz alkalmazott s a törvény, a végrehajtási rendelet s a törvényhatósági szabályrendelet határozmányaival nem ellentétes s a saját hatáskörében meghozott intézkedései szabályozzák. Az 1894: XII. t.-c. 19. §., illetve a 48.000'1894. sz. végrehajtási rendelet 19. §-a szerint pásztorokul csakis bizonyos korhatárt elért s megfelelő minősítéssel bíró egyének alkalmazhatók, akik fogadalmat tartoznak letenni, igazolási okmányul is szolgáló pásztorkönyvvel láttatnak el, részükre bizonyos szolgálati szabályok állapíttatnak meg, s a szolgálatuk közben elkövetett s a megállapított rendelkezésekbe ütköző cselekményeik mint mezőremdőri kihágások bíráltainak el. — Az elmondottakból is nyilvánvaló, hogy a pásztorok jogviszonya egész más, mint a gazdasági cselédeké, s a pásztorok a reájuk vonatkozó jogszabályok és feladatkörüknél fogva is községi alkalmazottaknak tekintendők. így az általuk természetbeni lakás címéo lakott épületeket mint gazdasági cselédházat a H. H. Ö. 2. §. (1) bekezdés 6. pontjában foglalt házadómentesség nem illetheti meg. De nem illeti meg ezeket az épületeket a házadómenlességi jogosultság a H. H. ö. 2. §. (1) bekezdés 2. pontja szerint sem, mert az ehhez fűzött utasítás (7) bekezdése szerint az adómentesség nem terjed ki azoknak a községi alkalmazottaknak a természetbenii lakásaira, akik kizárólag magánjogi címen birt vagyon kezelésével foglalkoznak, illetve ilyennek a kezelésével vannak alkalmazva. A községi pásztor pedig ilyen. Nem volt alkalmas a panasz elfogadására a panaszos által említett azon érv sem, hogy a községi pásztor az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak kötelezőleg a tagja, mert az a körülmény, hogy az ide vonatkozó más törvények szerint az Országos Munkáspénztárnál a községi pásztorok is kötelezően biztosi tandók, abban a kérdésben, hogy a községi pásztorok természetbeni lakásai adómentesek-e vagy sem, döntő okul nem szolgálhat, mert ebben a kérdésben csakis a községi pásztorok állásának, a reájuk vonatkozó törvényes szabályok szerinti minősítése s ennek alapján a H. H. ö. megfelelő rendelkezései lehetnek csak az irányadók. 58