Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó Ezen épületek házadómentességének egyik fellétele az, hogy azok az illető gazdaság alkotórészei legyenek, hogy a rendeltetésüknek megfelelően használtassanak, vagyis az, hogy azok kizárólag az illető gazdaságban alkalmazott cselédek és azok családtagjai természetbeni lakásául szolgáljanak. Az a körülmény, hogy a gazdasági cselédház nem magán a gazdasági birtoktesten, illetve az azon létesített majorban vagy tanyán fekszik, annak a háznak azt a jellegét, hogy az illető gazdaság egyik alkotórészét képezi, meg nem szünteti, s ez a körülmény annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy az ilyen ház az illető gazdaság alkotórésze-e, vagy sem, teljesen közömbös. Alkotórésze akkor, ha úgy a gazdaságnak, mint a háznak ugyanaz a tulajdonosa s gazdasági cselédház akkor, ha azt a gazdaság és ház tulajdonosának a gazdaságában alkalmazott cselédje bérfizetés nélkül a szolgálata fejében természetbeni lakás címén lakja. Ha a ház, illetve annak a rendeltelése ezeknek a feltételeknek megfelel, akkor azt a házadómenlesség, tekintet nélkül a fekvésére, az idézett rendelkezés szerint megilleti. Részieíes indokolás. A gazdasági cselédházak állandó házadómentességének a kérdését a H. H. ö. 2. §-ának (1) bek. 6. pontja s az ehhez fűzött utasítás (3) és (4) bekezdése szabályozza. A hivatkozott 6. pont a gazdasági épületek (ideértve a cselédházakat is) részére az utasításban felsorolt feltételek fennállása esetén állandó házadómentességet biztosít. Ez a pont a gazdasági, tehát a szorosan vett mezőgazdasági célokat szolgáló épületek adómentességi kérdése mellett az ipari célokra rendelt más épületek adómentességéről is rendelkezik, kimondván azt, hogy az utóbbi s adómentességre igényt tartó épületek és épületrészek olyanok, amelyek a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgálnak. Ebből a rendelkezésből tehát az a nyilvánvaló s a törvényhozó akarataként az jelentkezik, hogy a gyári és ipari jellegű épületek egyéb feltételek mellett csak akkor részesülhetnek állandó házadómentességben, ha azok a gyár, vagy ipartelep területén szolgálnak az illető üzem céljaira. A törvényhozónak ez a rendelkezése érthető és megokolt, mert abból nyilvánvaló az, hogy csak magukat a gyárakat és a gyárakhoz hasonló ipartelepeket és az azokkal szorosan összefüggő s az ugyanazon területen fekvő és ugyanazon üzem céljait szolgáló épületek és épületrészek állandó házadómentességét kívánta biztosítani. 53