Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó •alakult egyesület minősíthető, amelynek ez a kizárólagos célja. A panaszos szakszervezet célja azonban, alapszabályi 4. §-a ren • delkezése szerint, tagjai gazdasági, anyagi, szellemi és kulturális érdekeit előmozdítani és megvédeni és pedig az eszközök között sorban elsőül megjelölve: a kedvező munkafeltételek megteremtése által. A panaszos által bemutatott bizonyítványok is azt mutatják, hogy a panaszos szakszervezet működése gazdasági és művelődési. Az emlékirat tartalma pedig, különösen a jobb munkafeltételekért folytatott küzdelmek története nyilván mutatja, hogy a panaszos szakszervezet elsődleges célja gazdasági és politikai természetű, amint különben ez a szakszervezeteket illetően köztudomású, tehát bizonyításra nem szorul. A művelésre és emberbaráti segítségre irányuló szakszervezeti tevékenység a fentebb kiemelt elsődleges cél mellett csali másodlagos és ez is az elsődleges cél közvetlen vagy közvetett szolgálatába állított eszköz gyanánt. — A segítő emberbaráti tevékenységnek a kérdés eldöntésénél nincs jelentősége, mert a jótékonyság rendszeres gyakorlása a művelődési egyesületnek nem feladata. Ép így nincs jelentősége a házadómentesség szempontjából a beadványi illetékmentesség megállapításánajk sem. Ezeknél fogva és mert valamennyi helyiség egyesületi használata egységes és így az egyes helyiségek külön és kizárólagos használat szerint el nem különíthetők, — a panaszbeli kérést nem lehetett teljesíteni. 2. §. (í) bek. 5. pont. Kaszinók. A társas körök (kaszinók) épületei nem közművelődési épületek, tehát ez alapon állandó házadómentességben nem részesülhetnek. (1221 ejh. — 36/1915 P.) Az 1909-ik évi VI. t.-c. 27. §-ának 5. pontja szerint állandóan mentesek a házadó alól — többek között — a közművelődési épületek. Az 1909-ik évi 77000. számú rendelet 27. §-a 5. pontja értelmében pedig a közművelődési epületek adómentessége kizárólag csak azokra az épületekre szorítkozik, melyek nem valami zárt testület, hanem közvetlenül a nagyközönség művelődésére és oktatására vannak rendelve és bárki által látogathatók, (pl. nyilvános könyvtárak, képtárak stb.) A törvény e helyes magyarázatából kétségtelen, hogy cz alapon állandó adómentességet nem igényelhet a l.-i kaszinó, amelynek célja alapszabályai 2. §-a szerint „a társas életnek nemzeti irányban való fejlesztése és kellemessé tétele.'4 51