Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó képez, hogy a kérdéses épületek illetve helyiségek erre a célra kibérelve, vagy más célokra bérbeadva ne legyeinek. Ezeknek a rendelkezésieknek okszerű egybevetéséből tehát az következik, hogy az állami és törvényhatósági hivatalos helyiségek, amennyiben erre a céLra bérbe véve nincsenek, mindaddig, amíg eme a célra és ily feltételek mellett használtatnak, állandó adómentességben részesülnek. Az előadottakból nem szenved kétséget, hogy a község tulajdonát képező háznak azok a lakhelyiségei, amelyek után a panaszolt határozattal törülni rendelt házadó kivettetett, részben a magyar királyi járásbíróság állal használt, — tehát állami — részben pedig a járási főszolgabirói hivatal által használt, — tehát törvényhatósági — hivatalos helyiségek; valamint nem szenved kétséget az sem, hogy ezek a hivatalos helyiségek a község részéről erre a célra bérbeadva nincsenek, mivel az e hivatalok által fizetett évi 2—2 korona, a dolog természetéből kifolyólag is, nem házbér címén, hanem pusztán a tulajdonjognak elismerése címén fizettetik. Szemben a törvény hivatkozott intézkedései alapján előadottakkal a panasziratbaii kifejtett annak a felfogásnak, hogy a törvény rendelkezései a mások által a kérdéses célokra átengedett ily hivatalos helyiségekre nem vonatkoztathatók, hanem szükséges, hogy a kérdéses épületek tulajdona és használata egy személyben egyesüljön, helyet adni nem lehetett és pedig a kifejtetteken kivül azért sem, mert ennek a felfogásnak ellentmond az a körülmény, hogy míg az idézett 1868 : XXII. törvénycikk 2. §-ának c) pontja az államépületeket, e) pontja a megyeházakat és illetve f) pontja a községházakat, az m) pontban foglalt és az előbbiekben érintett általános feltételtől eltekintve, minden megszorítás nélkül állandó mentességben részesülőknek mondotta, addig a fentebbiekben hivatkozott g) pont az állami, törvényhatósági és községi hivattalos helyiségekre, természetesen ugyancsak az m) pontban foglalt általános megszorítás mellett, az állandó adómentességet szintén megállapította, amely rendelkezésnek pedig sem értelme, sem helye nem volna akkor, ha az állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségek csupán abban az esetben lehetnének állandóan adómenteseknek veendők, ha ezek a hivatalos helyiségek az állam, a törvényhatóság és illetve a község tulajdonát képező épületekben fordulnának elő. 2. §. (1) bek. 2. pont. Helyhatósági épületek. A vármegye által a tiszti főorvosnak bérfizetés kötelezettsége nélkül adott lakás házadó alá nem esik. (99 ejh. — 3149/1898 P.) A kérdésben forgó házadó a vármegye házát képező s a főorvos által használt középületre vettetett ki. — Minthogy pedig aiz 1868: XXII. törvénycikk 1. §-a értelmében házadónak 44