Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó adószaporulatnaík általában nincsen jogi alapja. — Ezt a panaszt érdemleges tárgyalásának mellőzésével hatáskör hiányában viszszautasítani kellett, mert a kataszteri munkálatok során megállapitott tiszta jövedelem helyességének és jogalapjának elbírálása nem tartozik azok közé az ügyek közé, melyek az 1896. XXVI. törvénycikk második része szerint e biróságnak hatáskörébe utalvák. A kataszteri tiszta jövedelmek megállapítása s illetőleg az e részben tehető kifogások felett való bíráskodás a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik (720. ejh. — 4959/1906. P.) B. város határára nézve tagosítás foganatosíttatott s az az iránti eljárás 1897. évi június hó 3. napján fejeztetett be; de a földbirtokosok a részökre kiosztott birtokrészleteket még az 1897. év tavaszán birtokba vették. A tagosítás folytán az 1875 : VII. törvénycikk 58. §-a értelmében új kataszteri munkálat készíttetett. Az idézett törvénycikk 60. §-a szerint az új kataszteri munkálat szerinti adózási kötelezettség a tagosítás befejezését követő évnek, 1898. évnek kezdetével állott be. Ennélfogva az elévülési időn belül eső időre, vagyis az 1900—1904. évekre visszamenőleg az új kataszteri munkálat szerinti adóztatást a királyi pénzügyigazgatóság jogosan érvényesítette akkép, hogy az új kataszteri munkálat szerint járó és a tényleg kirótt adók közötti különbözetet pótlólag előiratta. Ezzel szemben pedig az a kifogás, hogy a szóban forgó földek termőképessége a megelőző években még nem annyi, mint 1903. évben, amikor az új kataszteri tiszta jövedelem megállapíttatott; továbbá, hogy a termőképesség emelése és a talajjavítás csak tetemes költség és befektetés útján volt elérhető ; — végre, hogy az új kataszteri tiszta jövedelem összege tekintetében a felele tévedésbe ejtettek volna a pótlólag előirt adók törlésére okul nem szolgálhat. Ezek a kifogások ugyanis az 1885 :XXII. törvénycikk 3. §. értelmében az új kataszteri munkálat közszemlére kitételét követő 15 nap alatt benyújtandó felebbezés útján lettek volna érvényesítendők; most tehát, mikor a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása már jogerőre emelkedett, az annak alapján történt adóztatással szemben figyelembe nem vehetők, és pedig annyival kevésbbé, mert ennek a biróságnak az 1896 : XXVI. törvénycikk második részében megállapított hatásköre a kataszteri tiszta jövedelmek megállapítása s illetőleg az e részben tehető kifogások felett való bíráskodásra ki nem terjed. 35