Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Kereseti adó tetik, amire az áru börzék szokásos árjegyzései is világosan rámutatnak. Ehhez képest az adófelszólamlási bizottságnak a kivető bizottság határozatát fentartó álláspontja minden törvényes alapot nélkülöz, mely tekintetben az a körülmény, hogy Mebbezők terménykereskedése után kirótt adó megállapításánál a szalonnakereskedés kellő figyelembe nem vétetett volna, súllyal nem bírhat, mert ily esetleges eljárási fogyatkozás nem szolgáltathat jogot arra, hogy valamely adóköteles foglalkozás egyes részletei az egészben megadóztatott vállalat mellett még külön-külön adóval rovassanak meg. Mezőgazdasági szeszgyárnak szeszgyártásból származó jövedelme, ha a gyár a hazai iparnak adott állami kedvezményben nem részesül, általános kereseti adó tárgyát kénezi. (51. ejh. — 4162/ 1897. P.) A szeszgyártás, még ha valamely mezőgazdasággal kapcsolatban folytatlatik is — mindig csak ipari foglalkozás, amely által a föld termékei iparcikkekké feldolgoztatnak, átalakíttatnak. Az a jövedelem pedig, ami ebből az ipari foglalkozásból származik, a földadóval érintve s a földadóval megadóztatva abban az esetben sincs, ha a szeszgyár üzeme, mint a jelen esetben, mezőgazdasággal együtt folytattatik, mert a földadóról rendelkező 1875 : VII. t.-c. 8. §-a szerint földadó tárgyát a földnek csak az a tiszta jövedelme képezi, amely a földből közönséges gazdálkodás mellett nyerhető középtermés értékéből, a gazdálkodási rendes költségek levonása után fentmarad, tekintet nélkül arra a jövedelemre, amit a földbirtokkal egybekötött valamely iparág eredinénj-ez ; a mezőgazdasággal kapcsolatban folytatott szeszgyártás jövedelme ennélfogva, miután ipari foglalkozásból származik, s miután a földadó megállapításánál számításba vehető nem volt : az 1875. évi XXIX. t.-c. 1-ső §-a és a 2. §. III. b) pontja [K. H. Ö. 2. §. 1. p, ill. h. §. 1. p.] szerint minden kétségen kivül III. osztályú (általános) kereseti adó alá tartozik és ez alól az adó alól csak akkor mentesíthető, ha a mezőgazdasági jellegűnek elismert szeszgyárra az állami kedvezmémrek a földmívelési és pénzügyi m. kir miniszterek részéről engedélyezettek ; a szóbanforgó mezőgazdasági szeszgyár azonban ezekben az állami kedvezményekben eddig nem részesült, annak jövedelmére nézve tehát a III. osztályú (általános) kereseti adó alóli mentesség nem igényelhető. Az adófelszólamlási bizottság tehát helyesen határozott, mikor ezen szeszgyár jövedelmét III. osztályú (általános) kereseti adó alá tartozónak mondotta ki, miért is határozatának erre vonatkozó részét ezekből az okokból, — annak az adó mérvére vonatkozó részét pedig azért kellett helyben hagyan, mert sem adóköteles felek, sem pedig a kincstári képviselő nem bizonyítottak felebbezésük121