Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó értelmében, aki vallomását az előirt batáridőben be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1 %-át (5%, 10%) fizeti pótlékképen (birságképen) ; ez a pótlék azonban törlendő akkor, ha igazoltatik, hogy a mulasztás vétlen volt. A nem vitás tényállás szerint a mulasztást panaszlók jogelőde követte el, panaszlók később lettek tulajdonosok, részükről tehát mulasztás fenn nem forog. Minthogy pedig az adópótlék a mulasztás következménye, tehát birság jellegű, s e jellegétől nem fosztja meg ama körülmény, miszerint a birság összege az adó bizonyos százaléka; minthogy az adófelügyelőhelyettes által hivatkozott 77000'909. P. m. számú rendelet 65. §-a is e pótlékot birságnak tekinti és nevezi : nincs törvényes alapja annak, hogy e birság panaszlóktól követeltessék. A házadó után megállapított bírságnak vétlen mulasztás címén való törlésére irányuló panasz elbírálása a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (1210. ejh. — 13.768/1914. P.) A közigazgatási bizottság által felhozott indokok elfogadásával a panaszt elutasítani kellett. A másodfokú hatóság által emelt hatásköri kifogás tárgyában a bíróság a határozathozatalt mellőzte, mert a m. kir. pénzügyminiszter 46514'914. sz. átiratában a hatásköri kifogást elejtette. A magyar királyi pénzügyminisztérium kQbík. számú átirata ; A nagyméltóságú m. kir. közigazgatási bíróságnak, Budapest. Hivatkozással a G. H. b.-i lakos házadópótlék ügyében folyó évi április hó 4-én 6462'P. szám alatt kelt nagybecsű átiratára a csatolt iratok visszajuttatása mellett van szerencsém értesíteni a t. bíróságot, hogy a szóbanforgó ügyben hatásköri kifogást nem emelek. A házadóról szóló 1909. évi VI. t. c. 48. §-a értelmében ugyanis a megállapított adópótlék megfelelően helyesbítendő, illetőleg törlendő, ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során emelkedik, vagy apad, vagy évközben megszűnik. Törlendő továbbá a pótlék akkor is, ha a jogorvoslati eljárás során igazoltatik, hogy a mulasztás vétlen volt. E szerint tehát a pótlék törlésének kérdése akkor is a rendes jogorvoslat útjára tartozik, ha maga a kivetett adó nem érintetik, illetőleg nem kifogásolta tik. Minthogy pedig az idézett törény 48. §-ából kitünőleg az adópótlék teljesen osztozik az alapadó sorsában, ennélfogva nézetem szerint az adópótlékra nézve a felebbviteli hatóság is ugyanaz, mint a házadóra vonatkozólag. 112