Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. 67 Az újonnan megválasztott képviselőnek tiszteletdija és lakbér-illetménye azon hónaptól fogva jár, melyben megbizó-levelét a képviselőháznak bemutatta és pedig igénye van minden hónapra a negyedévi járandóság egyharmad részére. A képviselői minőségben töltött hónap egy része is teljes hónapnak számitandó. 5. §. Jelen törvény az 1893. év január 1-én lép életbe s végrehajtásával a ministerium bizatik meg. iST'ö : I. Törvényczikk az üsszeférhetlenségröl. (Szentesitett nyert 1875. évi január hó 10-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi január hó 14-én. a főrendek házában január hó 16-án.) 1. §. Országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől vagy a korona, a kormány, a korinányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjjal jár. Kivétetnek ez általános szabály alól: a) a ministerek ; b) minden szakministeriumnak egy államtitkára, s ha az államtitkári állomás betöltve nincs, helyettes államtitkára; c) a budapesti országos intézetek igazgatói; d) a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke, s kinevezett tagjai; e) a közoktatási és egészségügyi tanács tagjai; f) a budapesti királyi egyetem és műegyetem tanárai; g) a biztosok, kiküldöttek, megbízottak, ha a megbízás ideiglenes jellegű, rendszeres fizetéssel összekötve nincs, s egy évnél hosszabb időre nem terjed és a ház a távozásra az engedélyt megadja. 2. §. Az országgyűlési képviselő nem lehet egyszersmind: a) a hadseregnek (hadi tengerészeinek) és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagja; az 1868 :XL. t.-czikk 36. §-a, az 1871: VI. t.-czikk 2 §-a, az 1873: XXXII. t.-cz. 1. §-a értelmében teljesített fegyvergyakorlat tényleges szolgálatnak nem tekintetik ; b) a kormánynyal szerződési viszonyban álló vállalkozó, a mennyiben a vállalat esetleges nyereséggel vagy veszteséggel van összekötve. Nem értetnek ide a közkereseti társaságok és intézetek részvényesei, ha a társaság vagy intézet a vállalattól függetlenül, vagy azt megelőzőleg alakult, és szabályszerüleg bejegyeztetett; továbbá a királyi értékkel (pretium regale) terhelt posta-állomások birtokosai; c) a kormánynyal szerződés alapján állandó vagy tartós üzleti viszonyban álló pénzintézet, vagy a kormánynyal a b) pontban körülirt vállalatra nézve szerződési viszonyban álló társulat elnöke, igazgatója, igazgató-tanácsosa, jog-tanácsosa és hivatalnoka. E szabály ki nem terjed a magyar földhitelintézet igazgatóságára; d) az állam által segélyezett vasút és csatorna engedélyese, elnöke, alelnöke, igazgató-tanácsosa, jogtanácsosa és hivatalnoka, mig a vasút vagy csatorna építése be nem fejeztetett, a forgalomnak a maga teljességében át nem adatott, s egyfelől a felülvizsgálatból, másfelől a tulépitésből folyó követelések végleg el nem intéztettek. E szabálynak az engedélyesekre vonatkozó intézkedése ki nem ter7*