Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

64 A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. 4. §. 1848-tol kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselőválasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak uj megválasztás által tarthatják meg képviselő-helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés háromévi üléseire. 5. §. 0 Felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni, s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is föloszlatni és ekkor uj képviselőválasztást rendelni; de ez utolsó esetben az ujabb országgyűlés összehívásáról aképen rendelkezendik: hogy ez az előbbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön 6. §. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.1 7. §.„Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból 0 Felsége nevez ki, de jegyzőit szinte saját tagjai közül, titkos szavazás utján, a tábla maga választja. 8. §. A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészitö része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos szavazás utján, maga választ. Min dákét táblának elnökei az országgyűlés egész folyamára, a többi táblahivatalnokok pedig évenként, az első ülésben választatnak és illetőleg neveztetnek ki, mely ülésben az elnökséget a tábla legkorosb tagja viendi. 9. §. Ugy a főrendi, mint az alsó táblai elnök az országos pénztárból dijt huz, mely a legközelebbi országgyűlés első évi ülésében fog meghatároztatni. 10. §. Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend, s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. 11. §. E részben előlegesen már most rendeltetik: hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad. 12. §. Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság a tanácskozást háborgatja és az elnöki egyszeri intésnek,sikere nincs, másod izben a jelen törvényre hivatkozva, az egyes hallgatót vagy illetőleg a hallgatóságot kiparancsolhatja és annak helyét bezárathatja. 13. §. Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik. 14. §. A rend és csend fentartása terembiztosok által, szükség esetében a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik. 15. §. Az előbbi §§-ban emiitett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabálvokat készit. melyekben a tanácskozás és szavazás módja és rendje, s átalában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de a melyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része, csak az évi ülések végével, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttathatni. V. ü. 18657 :X. t.-czikkel.