Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. A megválasztott képviselőnek a választási jegyzőkönyv szolgál megbízó levél gyanánt. X&7Ö: XXXIX. T.-czikk az 1874: XXXIII. törvényezikk pótlásáról. (Szentesítést nyert 1876 : évi deczember hó 20-án. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1876 : deczember hó '22-én a főrendek házában 1876 : deczember hó 30-án. 1. §. Minden országgyűlési képviselő köteles megbízó levelét a képviselőház elnökének (korelnökének) tizenöt nap alatt bemutatni. Ezen határidő, ha a választás az országgyűlés megnyitása előtt történt : a megnyitás, más esetben a választás napját követő nappal kezdődik. A benyújtás személyesen, vagy e czélra Írásban meghatalmazott által, vagy az elnökhöz intézett levél kísérete mellett eszközlendő. 2. A belügyminister minden képviselőválasztásról a képviselőház elnökét (korelnökét) azonnal értesiti. 3. §. A képiselő-megbizásról való lemondás, csak a megbízó levél bemutatása után, és a ház elnökéhez intézett irott nyilatkozatban történhetik. 4. §. Azon képviselőt, a ki az 1. §-ban érintett kötelességét az ott megszabott határidő alatt nem teljesítette: a képviselőház elnöke levélben hivatalosan fölszólítja meg bizó levelének tizenöt nap alatt való bemutatására. E határidő a levél vételét, illetőleg az átvétel megtagadását követő nappal kezdődik. A képviselőházhoz intézett felszólítást az elnök a háznak bejelenti. 5. §. Azon képviselőnek, aki a 4. §-ban megszabott határidő alatt megbizó levelét be nem mutatja, vagy annak elmaradását kellően nem igazolja: képviselői megbízása megszűnik és az ily egyén a 7. § ban emiitett bizottsági határozat keltét követő három éven át országgyűlési képviselő nem lehet. 6. §. Mi hely a 4. §-ban érintett határidő sikertelenül lefolyt: az elnök a képviselőháznak jelentést tesz, mely az ügyet megvizsgálás és határozat végett bizottsághoz utasítja. E bizottság összealkotását és eljárását a házszabály után állapitja meg. Mig a ház e részben intézkedik : e hatáskör az összeférhetlenségi bizottságot illeti. 7. §. A bizottság hatásköre csak annak eldöntésére terjed ki, ha váljon azon feltételek, melyekhez ezen törvény a ö. §-ban meghatározott következményeket köti, meg vannak-e ? A bizottság határozata végérvényes s a háznak bejelentendő. 8. §. A ki ezen törvény 5. §-ának határozata szerint nem választható: az, az 1874: XXXIiI. t.-cz. 70. §. értelmében ki sem jelölhető. Az ily egyénre adott szavazatok érvénytelenek, (1874: XXXIII. t.-cz. 78. és 82. §§.) és a választási elnök azon jelöltet, ki az érvényes szavazatok általános többségét megnyerte, országgyűlési képviselőnek kijelenti (1874: XXXIII. t.-cz. 8(3. §.) 9. §. A jelen törvény azon képviselőkre is kiterjed, kik annak hatályba lépte előtt megválasztattak, de megbizó levelöket nem mutatták be. Ezen képviselőkhöz a 4. §-ban érintett elnöki felhivás a törvény hatályba lépte után azonnal intézendő. 10. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Ugy jegyzőkönyvi miutákat, mint szavazási rovatos iveket a belügyminister az illető hatóságoknak elegendő mennyiségben küld.