Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

54 A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. 75. §. A községek vagy városrészek a központi választmány által meghatározott sorrendben, s az egy községből vagy városrészből való választók aszerint, a mint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön bocsátandók a szavazásra. Az első községnél a küldöttségi elnök által kihúzott sors dönt afelett, melyik jelöltre szavazók bocsáttatnak először a szavazáshoz. Az utána következő községeknél felváltva illeti az egy jelöltre szavazókat az elsőség. Azon választók, kik szavazásra akkor nem jelentkeztek, mikor a megállapított sorrend szerint azon községen vagy városrészen volt a sor, a többi választóknak szavazása után szavazhatnak. 76. §. A szavazás nyilvánosan élőszóval történik. A község vagy városrész, melyhez a szavazó tartozik, a szavazó neve és szavazata a rovatos ivre azonnal feljegyeztetik. 77. §. A választót a szavazásnál irányadólag útbaigazítani vagy rábeszélni nem szabad, kérdést a választóhoz csak a szavazatszedö küldöttségi elnök intézhet, s ez is csak a feladat korlátai között. Azt, ki e szabály ellen vét, az elnök rendre utasítja, ismétlés esetében eltávolíthatja s a szükséghez képest mással pótolja. A szavazás alatt felmerült kérdésekben a küldöttségi tagok meghallgatása után a küldöttségi elnök saját felelősségére határoz. 78. §. Semmis a szavazat, ha nincs értelme, ha többfélekép magyarázható, vagy ha nem a képviselőjelöltek valamelyikére adatott. Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazat azért, mert a keresztnév hibásan vagy épen nem mondatott ki, valamint akkor sem tekintetik érvénytelennek, ha a szavazat a jelöltek egyikére kétségtelenül megállapítható.1 79. Ha a választás folyama alatt oly akadályok merülnek fel, melyek miatt a szavazást rendesen folytatni nem lehet, a választási vagy küldöttségi elnök a szavazást saját felelősségére, az utóbbi azonban a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett felfüggesztheti. 80. §. Ha a felfüggesztett szavazás két óra múlva sem volna folytatható, a választási elnök a választást félbeszakítja és erről a központi választmánynak jelentést tesz. A központi választmány az uj választásra ezen törvény 57. §. értelmében uj határidőt tüz ki. 81. §. Ha szavazás közben egy jelöltön kivül a többi visszalép s ezen szándékát az illető a választási elnöknek személyesen vagy sajátkezüleg irt és aláirt nyilatkozatban határozottan kijelenti, az ellenjelölt nélkül maradt jelölt országgyűlési képviselőnek nyilvánittatik. A jelöltek visszalépése a jegyzőkönyvbe felveendő. 82. §. Ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét egyik sem nyerte el, azon két jelöltre, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, ujabb szavazás történik, melyre a központi választmány ezen törvény 57. §-a szerint, uj határidőt tüz ki. A szavazatok általános többségének az összes beadott érvényes szavazatok felénél nagyobb száma tekintetik, habár a szavazatok egy része időközben visszalépett más jelöltre adatott is. Ha két jelölt egyenlő számú szavazatot nyert vagy az egyik jelölt időközben az uj határnap elérkeztéig meghalt, szintén uj választásnak van helye. Ha a két jelölt közül valamelyik időközben a jelöltségtől V. ö. 1870: XXXIX. t.-cz. 8. §-ával.