Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

52 A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. meg nem haladja, egy szavazatszedö küldöttség alakítandó a választási elnök elnöklete alatt. Ez esetben egy választási, egy helyettes elnök, egy jegyző és egy helyettes jegyző választandó. Azon kerületekre, melyekben a választók száma az 1500-at meghaladja, két szavazatszedö küldöttség alakitan dó ; ez esetben a választási elnökön kivül, ki az egyik szavazatszedö küldöttség elnöke, még egy szavazatszedő küldöttségi elnök, két helyettes elnök, két jegyző és két helyettes jegyző választandó. Azon kerületekre pedig, melyekben a választók száma a 3000-et meghaladja, szabadságában áll a központi választmánynak három küldöttséget alakítani, s ez esetben a választási elnökön kivül két küldöttségi elnök, és két, esetleg három helyettes elnök, három jegyző és két, esetleg három helyettes jegyző választandó. A küldöttségi elnököket és jegyzőket a szavazatszedő küldöttségekhez a központi választmány osztja be; ugyanaz határozza meg, hogy a választási elnököt akadályoztatása esetén melyik küldöttségi elnök helyettesiti. A helyettes elnökök és jegyzők beosztása a választási elnök feladata. 00. §. Vegyes kerületekben a választásra elnököt azon törvényhatóság központi választmánya nevez, melynek kebeléből az ily vegyes kerülethez legtöbb választó járul, a jegyzőt ellenben azon törvényhatóság központi választmánya küldi ki, melyhez a kérdéses vegyes kerületbeli választóknak kisebb száma tartozik, s oly esetben, midőn egy ily vegyes kerületre két városi hatóság esik, a szavazatszedö küldöttséghez mindenik egy-egy tagot küld, kik közül az egyik a jegyzői tollat vezeti, 61. §. A választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedö küldöttségek közt a központi választmány osztja fel; ezek szava zási sorrendjét minden küldöttség részére szintén a központi választmány határozza meg, ugy azonban, hogy a választási székhely választói mindig legelőször szavaznak. 62. §. Az 59., 60. és 61. §§-ok értelmében tett intézkedéseiről a központi választmány az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt tesz közzé, melyben tudatja a választási elnökök és jegyzők neveit, a községek, illetőleg a városrészek szavazási sorrendjét s a választásnál figyelemben tartandó egyéb intézkedéseket. Ezen hirdetmény a választókerület minden városának és községének megküldendő és az elöljáróság köteles azt legalább 3 nappal a választás előtt szokásos módon közzé tenni. 63. §. A választási vagy küldöttségi elnök azon kerületben, melyben a választásnál vagy szavazatszedésnél elnököl, képviselővé nem választathatik. 64. §. Minden város tanácsa és minden község elöljárósága által a választás helyére két tag, továbbá minden jelölt részére annak bizalmi férfiai által azon városból vagy községből egy lakos, nevezendő, kik mindaddig, mig azon város vagy község választói szavaznak, a választók azonosságát ellenőrizni kötelesek. 65. §. A választás a választási székhelyen történik, akár egy, akár több küldöttség előtt történik a szavazás. A községek vagy városrészek sorrendje és a küldöttség, melyhez beosztattak, a szavazó helyiség előtt és a község több helyén kifüggesztett hirdetményben közzéteendő. 66. §. Ha a küldöttségi elnökök vagy jegyzők megjelenésükben