Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. 43 d) kik mint kézművesek szab. királyi és rendezett tanácsú váro­sokban legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; e) kik mint kézművesek nagy és kis községekben legalább egy segéd után fizetnek jövedelmi adót. 7. §. Választói joggal birnak azok is, kik az 1868: XXVI. t.-cz. szerint első osztályú jövedelemi adó alá eső, legalább 105 frt évi jöve­delem vagy Il-od osztályú jövedelmi adó alá esö legalább 700 frt évi jövedelem, továbbá azon állami, törvényhatósági és községi tisztviselők, kik Il-od osztályú jövedelmi adó alá eső legalább 500 frt évi jövedelem után fizetnek jövedelmi adót. 8. §. A 0. és 7. §§-okban elősorolt esetekben megkívántatik, hogy az emiitett alapokon a névjegyzékbe felveendő választók már a meg­előző évben legalább a fent meghatározott jövedelem után voltak állam­adóval megróva. 9. §. Jövedelmükre való tekintet nélkül választói joggal birnak: a magyar tudományos akadémia tagjai, a tanárok, akadémiai művészek, tudorok, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, az okleveles gazdák, okleveles erdészek és okleveles bányászok, a lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, iskolai tanitók és az okleveles kisded­óvók azon választókerületben, melyben állandóan laknak. A lelkészek és segédlelkészek választói jogának gyakorlatához meg­kívántatik azonban, hogy mint ilyenek valamely egyházközségben hiva­talos alkalmazásban legyenek. A tanárok, iskolatanitók, kisdedóvók és községi jegyzők pedig választói joggal az esetben birnak, ha illető állomásukra a törvény értelmében kineveztettek, választattak, vagy hivatalukban megerősíttettek. 1<>. §. Választói joggal nem birnak, habár a fentebbi §§-okban elősorolt kellékek valamelyikét igazolják, kik atyai, gyámi, vagy gazdái hatalom alatt állanak. G-azdai hatalom alatt levőknek tekintetnek a kereskedő- és iparos tanonczok, valamint a köz- és magán szolgálatban álló szolgák és cselédek. Gazdatisztek gazdái hatalom alatt levőknek nem tekintetnek. 11. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak és ennélfogva a válasz­tók névjegyzékébe fel nem vétethetnek: 1. a hadsereg állományában tettleg szolgáló, vagy tettleges szol­gálati idejükön belül ideiglenes szabadságra bocsátott katonák, tenge­részek, honvédek; ezek közé azonban nem tartoznak az 1868 :XL. t.-cz. 36. §. és 1873: XXXII. t.-cz. értelmében ellenőrzési szemlére, vagy ideiglenes fegyvergyakorlatra behívott tartalékosok és honvédek; 2. a pénzügy-, adó- és vámőrség legénysége; 3. a csendőrök; 4. az állami, törvényhatósági és községi rendőrség legénysége. 12. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak, és ennél fogva a válasz­tók névjegyzékébe fel nem vétethetnek, bármely alapon bírjanak külön­ben választói joggal, azok : 1. kik bűntett vagy vétség miatt, vagy az 1848 : XVIII. t.-cz. 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-aiban körülirt sajtóvétség miatt fogságra Ítél­tettek, a büntetés tartama alatt; 2. kik bűntett vagy vétség miatt jogérvényes bírói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban vannak ; 3. kik választói joguk elvesztésére Ítéltettek, a jogérvényes ítélet­ben megszabott időtartam alatt; 4. a vagyonbukottak, mig a csőd meg nem szüntettetett;

Next

/
Thumbnails
Contents