Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

36 A közigazgatás szervezete. — A főrendiházról. nap alatt, amennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi július 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számitott, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számitott 8 nap alatt a főrendiház elnökével közli. e) Azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (herczegi, grófi, bárói) czimen kivül 0 Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örökös főrendiházi tagság jogát is külön adományozta. A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a főrendiházi tagság jogával, a ministertanács előterjesztésére, csak a törvényhozás utján ruházhatók fel. A ministertanács mindkét esetben csak oly 24. évüket betöltött és nagykorú érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapított vagyoni képességgel bir. 3. §. Ha a 2. §. b) és c) pontja által érintett családok tagjainak valamelyike nem bir a megállapított vagyoni képesítéssel, vagy ha azt későbben elveszti, azon időtől fogva rá nézve a jog szünetel, de feléled ismét, ha ezen képesítést később megszerzi. Ezen esetben a jog a jogosultság igazolását követő legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolható. 4. §. Az általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a főrendiháznak: A) a) az ország zászlósai s a pozsonyi gróf, b) a két koronaőr, c) a fiumei kormányzó, d) a királyi Curia elnöke, másodelnöke és a budapesti királyi ítélőtábla elnöke. B) Ugyancsak méltóságuk-, illetőleg hivataluknál fogva, egyházi tisztök tartama alatt, tagjai a főrendiháznak: a) a magyar szent korona országainak latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyjai, jelesen: Magyarország herczegprimása és a többi érsekek, továbbá a megyés püspökök és szintén a magyar király kinevezésétől függő nándorfejérvári és tinnin-i (knin-i) felszentelt püspökök, végre a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel; b) a görögkeleti egyház egyháznagyjai: a szerb pátriárka, a román metropolita és a megyés püspökök: c) 'az evangélikus-református és az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke; továbbá az evangélikus-református egyháznak hivatalban legidősebb három fögondnoka, a kiknek meghatározásánál az erdélyi egyházkerületet illetőleg annak csakis hivatalban legidősebb fögondnoka veendő figyeleml e; az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősebb két kerületi felügyelője; végre az unitárius egyháznak hivatalban idősb egyik elnöke, azaz vagy püspöke vagy főgondnoka. 5. §. Élethossziglan tagjai lesznek a főrendiháznak, kiket 0 Felsége a király a czélból, hogy ez által az érdemeket jutalmazza s a főrendiház tekintélyét még öregbitse, szent István koronája összes országainak állampolgárai közül a minisztertanács felterjesztésére ilyeneknek kinevez. Az élethossziglan kinevezettek száma a jelen törvény értelmében szervezett főrendiház első alakulásakor a 30-at meg nem haladhatja.