Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

32 A közigazgatás szervezete. — A nemzetiségi egyenjogúságról. gyárra fordíttatja azon hiteles fordítók által, a kik a felebbviteli bíró­ságoknál államköltségen lesznek alkalmazva s a pert ezen hiteles fordí­tásban veszi vizsgálat alá. Végzéseit, határozatait és ítéleteit a felebbviteli bíróság mindig az állam hivatalos nyelvén fogja hozni. Leküldetvén a per az illető első bírósághoz, ez köteles lesz a felebbviteli bíróság végzését, határozatát, vagy ítéletét minden egyes félnek azon nyelven is kihirdetni s illetőleg kiadni, a melyen ez azt kívánja, a mennyiben az a nyelv a bíróságnak ügykezelési, vagy a törvényhatóságnak valamelyik jegyzőkönyvi nyelve volna. 13. §. Az államkormány által kinevezett minden bíróságok hiva­talos nyelve kizárólag a magyar. 14. §. Az egyházközségek, egyházi felsőségeik törvényes jogainak sérelme nélkül anyakönyveik vezetésének s egyházi ügyeik intézésének, nemkülönben — az országos iskolai törvény korlátai között — iskoláik­ban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. 15. §. A felsőbb egyházi testületek és hatóságok önmaguk állapít­ják meg a tanácskozás, a jegyzőkönyv, az ügyvitel és egyházközsé­geikkel való érintkezés nyelvét. Ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna: az állami felügyelet szempontjából a jegyzökönyvek egyszersmind az állam hivatalos nyelvén is hiteles fordításban felterjesztendők. Ha különböző egyházak s egyházi felsőbb hatóságok érintkeznek egymással, vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy azon egyháznak nyel­vét használják, a melylyel érintkeznek. 16. §. Egyházi felsőbb és legfelsőbb hatóságok az államkormány­hoz intézett beadványaikban ügyviteli, vagy jegyzőkönyvi nyelvöket s hasábosán az állam hivatalos nyelvét, a törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaikban az állam nyelvét; vagy, ha több a jegyzőkönyvi nyelv, azok bármelyikét; az egyházi községek pedig, mindezen hivatalos érintkezéseikben az államkormány és saját törvény­hatóságaik' irányában az állam hivatalos nyelvét, vagy saját ügykezelési nyelvöket; más törvényhatóságok irányában pedig az illető törvényható­ságok jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatják. 17. §. Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek megha­tározása, a mennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási minister teendőihez tartozik. De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjóllét szempontjából az államnak is legfőbb czélja levén; köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidék közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képezés kezdődik. 18. §. Azon területeken létező vagy felállítandó állami közép- és felső tanodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyel­vek mindenikének részére nyelv- s irodalmi tanszékek állitandók. 19. §. Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar; azon­ban az országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, a meny­nviben még nem állíttattak, tanszékek állíttatnak. 20. §. A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelök nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, a melyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükséges­nek látja.

Next

/
Thumbnails
Contents