Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

28 A közigazgatás szervezete. — A magyar nyelvről. szerkezete eredeti és a két Szerkezet között támadható kétséges értelein eseteiben elhatározó legyen. Egyébiránt a nemzeti nyelv elöhaladási gyarapodásának eszközlésére meghatároztatik: hogy 2. §. a jelen törvény kihirdetésétől a perlekedők a királyi itélő tábla előtt pereiket magyar nyelven kezdhetik, folytathatják, — a királyi udvari főtörvényszék pedig azokban ítéletet ugyan magyar nyelven hozzon. 3. §. Minden hiteles kiadásoknak szokott bevezetése és befejezése hazai nyelven készittethetik. 4. §. Azon helyeken, hol a gyülekezethez magyar nyelven mondatnak szent beszédek, az anyakönyvek is magyarul írassanak. 5. §. Az ó-aradi oláh mesteri és papi előkészületi intézetben magyar nyelvet tanitószék felállításáról ő Felsége kegyelmesen rendelkezni fog. 1840:VI, Törvény czikk a magyar nyelvről. 0 Felsége atyai szivének hiv magyarjaihoz viseltető jósága azon ujabbi dicső példáit, melyeket a nemzeti nyelv gyarapítása eszközlése végett a jelen országgyűlése alatt is adott, a karok és rendek mélyen tisztelik, és 1. §. Annak kegyelmes megegyezésével az országos felírások ő eleibe már e jelen országgyűlésből egyedül magyar nyelven terjesztetvén fel — valamint azt; ugy 2. §. Abbeli kívánságuknak kegyes elfogadását is, hogy ezután az ország határaibani köztörvényhatóságok is legfelsőbb helyre teendő felírásaikat szinte egyedül magyar nyelven szerkesztessék, hálás érzéssel törvénybe iktatják, — egyszersmind pedig határozzák: hogy 3. §. A kir. helytartótanács nem csak intéző-, hanem körleveleit is az országbeli minden törvényhatóságokhoz magyar nyelven bocsássa. 4. §. Az egyházi törvényhatóságok a világi törvényhatóságokkal, és ezek egymással, az ország határain belől levelezést egyedül magyar nyelven folytatni tartoznak. 5. §. A magyar kir. udvari kamara a hozzá magyar nyelven iró törvényhatóságokkal ugyan azon nyelven levelezzen. 6. §. A káptalani kiadásoknak kezdő és befejező szakaszait, valamint a tárnoki széknek ítélet-leveleit is magyar nyelven szerkesztetni kelletik. 7. §. Oly helyeken is, hol a gyülekezethez szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a jelen országgyűlésnek berekesztésétől számítandó három évek múlva az anyakönyvek magyar nyelven írassanak. 8. §. Ezentúl minden vallásbeli különbség nélkül plébánosoknak, nyelv használtassák, ugyanezt megújítja 1873. decz. 31-én 23535. és 1875. ápr. 16-án 4053. sz. rendeletében. A volt földm.-. ipar- és kereskedelemügyi ministerium 1887. szept. 9-én 45369. sz. a. felhivta valamennyi II-odfoku iparhatóságot, hogy a munkakönyvekbe teendő feljegyzések mindig az állam hivatalos nyelvén eszközöltessenek. A pénzügyministerium 1868. évi 11951. sz. a. elrendelte, hogy a megyei hatóságokkal való érintkezésben a magyar nyelv használtassák. A belügyministerium 1886. évi 14425. sz. a. meghagyta, hogy a portomentes hivatalos levelek és küldemények az állam hivatalos nyelvén czimeztessenek. A földmivelési ministerium 1893. február 19-én 5173. sz. a. kimondta, hogy az 1868: XLIV. t.-czikk 23. §-ára utalással, hogy az, ki nem magyar anyanyelvű, s beadványaiban nem saját, de más nyelvet használ, beadványa visszautasítható.