Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)
A közigazgatás szervezete. — Magyarorsz. Horvát-Slavon- s Dalmátorsz. való viszonya. 25 vonországokat illető része a közösen kezelt alapokból kiválasztatik és a nevezett országok autonóm kormányának kiszolgál tátik." 7. §. Az 1868 : XXX. t.-cz. 52. § a helyett a következő szakasz vétetik fel: „A bán katonai hatáskörrel nem bírhat." 8. §. Az 1868: XXX. t.-cz. 53. §. hatályon kivül helyeztetvén, helyette a következők rendeltetnek: „A bán ezután is „Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja" czimmel él s tagja marad a közös országgyűlés főrendiházának." 9. §. A horvát-szlavón határőrvidék két ezredének időközben Horvát- Sziavon országokkal történt közigazgatási egyesitése folytán az 1868: XXX. t.-cz. 66 §-a következőkép módosittatik : a második bekezdés 7-ik pontja után beiktattatik : ..8. Belovármegye." Az azon szakaszban foglalt határőrezredek közül pedig : „7. Varasd-Kőrösi és 8. „Varasd-Szent-Györgyi" kihagyatnak. 10. §. Az 1868: XXX. törvényczikkelylyel beczikkelyezett egyezménynek minden egyéb pontjai változatlanul fentartatnak. 1881:XV. Törvényczikk a Magyarország és Horviit-Szlavon-Dalmátországok közti közjogi kérdések rendezéséről szóló 1868: XXX. és 187:}. XXXIV. t.-czikk némely határozmányainak módosításáról. (Szentesítést nyert 1881. évi márczius hó 25-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi márczius hó 28-án, a főrendek házában 1881. évi márczius hó 30-án.) A horvát sziavon határvidéknek Horvát-Szlavonországokkal közigazgatásilag leendő egyesitése következtében az 1868: XXX. törvényczikk 33 §-a szerint a Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyűlése által a közös magyar országgyűlésre küldendő képviselők számának ujabb megállapítása válván szükségessé : erre nézve egyrészről Magyarország országgyűlése, másrészről Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyűlés között, az idézett 1868 : XXX. törvényczikk 70. §-ában rendelt módon, közös megállapodással egyezmény jött létre. Ezen egyezmény O császári és Apostoli királyi Felsége által is jóváhagyva, megerősitve és szentesítve, mint Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közös alaptörvénye, ezennel törvénybe iktattatik, a mint következik: 1. §. A jelen törvény életbeléptével az 1868: XXX. t.-czikk 32., 33., 36., 40. és 42-dik szakasza, valamint az 1873: XXXIV. t.-czikk 1-sö szakasza hatályon kivül helyeztetvén, azoknak helyébe a következő határozmányok lépnek. 2. §. A Horvát-Szlavonországok részéről a közös magyar országgyűlés képviselőházába küldendő képviselőknek száma a jövőre nézve még pedig azon időtől kezdve, midőn a határőrvidéknek az emiitett társországokkal közigazgatásilag való egyesitése után a határőrvidék lakossága is már tettleges részt fog venni az alkotmányos életben — tekintet nélkül a népességi arányra — negyvenben, mint állandó számban állapittatik meg, Fiume városát és tengerparti kerületét az 1868: XXX. t.-czikk 66. §-ában felhozott oknál fogva, ide nem értve. Ha egy későbbi törvény által a közös magyar országgyűlés képviselőháza tagjainak száma átalában változást szenvedne, a magyar képviselőház horvátszlavón tagjainak fentemiitett száma is változni fog azon arányban, a melyben a képviselőház összes tagjainak amaz uj törvény által megállapítandó száma ugyanezen képviselőház összes tagjainak jelenlegi számához állani fog. 3. §. A jelen törvény 2-ik §-ában megjelölt időponttól kezdve I T 4 Hegedűs: Közig, törvénytár. I. *
