Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Birtokügyre vonatkozó rendelkezések. 345 ezeregytől felfelé minden további hold után egy (1) kr; b) 1"=500 öles mértékben készült földmivclési térkép másolatáért: egyezertől kétezer holdig, holdanként 5/10 kr és kétezeregytől felfelé minden további hold után 2' kr /io itrA 2. a), b), c) és 3. a) és b) alatt kitett árakban a másolatok szinezése, kirajzolása, megírása és egy területi kimutatásnak elkészítése is benfoglaltatik. A térképkivonatok kizárólag csak vászonra feszitett angolvelin-papiron készíttetnek, a melyért a megrendelő fél által egy iv után hetven (70) kr, ys iv után negyven (40) kr és */4 iv után hüsz (20) kr. kiűzendő. A térképkivonatok kivétel nélkül a czimlapon hitelesítési záradékkal ellátva adatnak ki a közönségnek, mi végből a megrendelő minden, akár 1, Va vagy Vi ivböl álló másolatra ragasztandó egy darab egy (1) frtos bélyegjegyet a térképtárnoknak beszolgáltatni tartozik. D) A községenként teljes példányokban megrendelt birtokvázlatok ára, holdrészletenként három (3) kr számittatik; azonkívül pedig minden ahhoz felhasznált lap másoló papírért egy (1) kr és minden negyed lap kemény tábláért öt (5) kr fizetendő. E) Minden kataszteri munkálatok alkatrészeit képező egyéb iratok és jegyzökönyvek másolatáért ivenként harmincz (30) kifizetendő. Közérdekkel biró esetekben a pénzügyministerium magánfeleknek kivételesen a felmérési munkálatok egyes alkatrészeinek saját közegei által a térképtári helyiségben és pedig a térképtárnok felügyelete alatt leendő lemásolását is megengedi, ez esetben az illetők által a szabályszerű dijak fele fizetendő. A megrendelések elfogadására felhatalmazott egyes kataszteri térképtárak területi illetőségére nézve megjegyeztetik, hogy azon megyék és hatóságok közül: melyek kebelében az állandó kataszter részéről eddigelé felmérések teljesíttettek: Az Árva, Liptó, Turócz, Trencsén, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Mosón, Sopron, Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyékre vonatkozók, a pozsonyi kir. térképtárban; a Szepes, Gömör, Abauj-Torna, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros, Ugocsa. Szabolcs, Hajdú és Bihar megyékre vonatkozó munkálatok a kassai kir. térképtárban; a Temes, Torontál, Krassó-Szörény. Bács-Bodrog és Arad megyékre vonatkozók a temesvári kir. térképtárban; a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, JászNagy-Kun-Szolnok, Fehér, Esztergom, Komárom, Borsod, Heves, Békés, Csongrád és Csanád megyékre, valamint Fiume város és annak kerületére nézve, a budapesti (a fővámházban elhelyezett) kir. térképtárban ; végre a Horvát-Szlavonországokra vonatkozó munkálatok a zágrábi kir. térképtárban őriztetnek. Az idevágó kívánalmak tehát, a mennyiben azok a háromszögméreti hálózatra vonatkoznak, a m. kir. háromszögméreti számító hivatalhoz Budapesten: a többi felmérési munkálatokra nézve pedig, az elősorolt beosztáshoz képest, az illető királyi térképtárakhoz intézendők, melyek a megrendelések elfogadására, valamint a másolatok végrehajtására és kiszolgáltatására hivatva vannak. A kataszteri felmérési munkálatok másolatára vonatkozó megrendelések bélyegmentesek. 73736. sz. Bm. 1890. okt. 23. Körrendelet a telekkönyvi betétek szerkesztésénél szükséges helyhatósági bizonyítványok kiállítása tárgyában. I. Valamennyi vármegye közönségéhez. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886 : XXIX t.-cz. és az annak módosításáról szóló 1889 : XXXVIII. t.-cz. több szakaszaiban, jelesül az első helyen idézett t.-czikk 15., 16., 17., 18., 43., 44. és 45., az utóbbi törvénynek pedig 5., 6. és 7. szakaszaiban a végett, hogy a szerkesztendő telekkönyvi betétben a tényleges birtokos tulajdonosként bejegyeztessék, majd a tényleges birtoklásnak, majd a békés birtoklásnak, majd a telekkönyvön kívüli átruházásnak, majd pedig a telekkönyvi tulajdonostól való leszármazásnak és a telekkönyvi tulajdonos végrendelet nélkül elhalálozásának helyhatósági bizonyitványnyal leendő igazolása kívántatik meg. A szóban levő bizonyítványok kiállítása tekintetében a törvény által kitűzött czél elérésének akadályául szolgál azon körülmény, hogy városokban a helyhatósági bizonyítványok kiszolgáltatásának czéljára rendszerint Írásbeli kérvény beadása szokott megköveteltetni és e tekintetben még zavar is uralkodik arra nézve, hogy mely közeg legyen hivatva a kérdéses bizonyítványok kiállítására. Annak jelesül, hogy a bizonyítvány kiállításának czéljára írásbeli kérvény követeltetik. eltekintve az eljárásnak ebből eredő hosszadalmasságától, a tapasztalat szerint az a következménye, hogy igen sok birtokos inkább lemond arról, hogy a telekkönyvben tulajdonosnak bejegyeztessék, semmint, hogy ily bizonyítvány kiadását kérelmezze. Ennélfogva felhívom a vármegye közönségét, hogy a mennyiben a területén városok vagy oly községek vannak, melyekben bizonyítványok kiállítása czéljából tett kérelmek írásban benyújtását követelik, a telekkönyvi czélokra szolgáló fentemiitett bizonyítványokra nézve kivétel tétessék és