Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Magyarorsz. Horvát-Slavon- s Dalmátorsz. való viszonya. 17 zéséröl és élelmezéséről, mire nézve azonban Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokat illetőleg határoztatik: a) hogy a közösen megszavazandó contingensből Horvát-, Szlavonés Dalmátországokra eső rész az összes népesség aránya szerint állapittatik meg, magában értetvén, hogy ha az eddigi védrendszer átalakittatik, az újonnan megállapítandó rendszer szabályai fognak Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokban is alkalmaztatni; b) a Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokra eső ujonczok ezen országok ezredeiben soroztainak; c) végre a besorozásnál gond leszen arra, hogy az ujonczok minő fegyvernemre leginkább alkalmasak s a tengerpart ujonczai főleg a hajóhadba osztatnak be. 8. §. Közös Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok közt, mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben, az alább körülirt módon a pénzügy is. Ehhez képest az összes adórendszer megállapítása, az egyenes és közvetett adók megajánlása, az adóknak mind nemeire, mind számtételeire nézve, úgyszintén az adók kivetése, kezelése és behajtása, uj adók behozása, a közös ügyek költségvetésének megszavazása, valamint a közös ügyek költségeit illető évi zárszámadások megvizsgálása, uj államadósság fölvétele, vagy a mai meglevő adósságok convertálása, az ingatlan államvagyon kezelése, átalakítása, megterhelése és eladása, az egyedáruságok és királyi jövedelmek (jura regalia majora) fölötti rendelkezés s általában minden intézkedés, mely a sz. István koronája alatt álló országokkal közös pénzügyi tárgyra vonatkozik, a magyar sz. korona összes országainak közös országgyűlését illeti; a horvát-, sziavon államföldbirtok eladására nézve mindazonáltal azzal a megszorítással, hogy e részben meghallgatandó a horvát-szlavondalmát országgyűlés is, a melynek beleegyezése nélkül eladás nem történhetik. S mindezen tárgyakra nézve a közös pánzügyi kormányzat, mely a közös országgyűlésnek felelős m. kir. pénzügyminister által gyakoroltatik, Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokra is kiterjed. 9. §. Közös ügyei a magyar korona összes országainak a pénz-, érczpénz- és bankjegyügy is, valamint a pénzrendszer és az átalános pénzláb meghatározása s azon kereskedelmi és államszerződések megvizsgálása és jóváhagyása, melyek sz. István koronája országait egyaránt illetik; a bankokat, hitel- és biztositó intézeteket, szabadalmakat, a mértéket és súlyt, árubélyeget és minta-biztositást, fémjelzést, irói és művészi tulajdont illető intézkedés; a tengerészeti, kereskedelmi, váltó és bányajog s általában a kereskedelem, vámok, távírda, posták, vasutak, kikötök, hajózás s azon állami utak és folyók ügye, a melyek Magyarországot s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokat közösen érdeklik. 10. §. Az iparügy rendezésére nézve, a házaló kereskedést is ide értve, úgyszintén a nem közkereseti egyesületek ügyében s az útlevélrendszert, az idegenek fölött gyakorlandó rendőrséget, az állampolgárságot és honositást illetőleg közös ugyan a törvényhozás, de ezen tárgyakra nézve a végrehajtás Horvát-, Sziavon- és Dalmátországoknak tartatik fen. 11. §. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok elismerik, hogy azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és 0 Felsége többi országai közt közöseknek ismert, másfelöl maguk a magvar korona összes országai közt fenébb közösöknek jelölt ügyek igényelnek, adóképességök arányában volnának kötelesek járulni, 12. §. Y,y, adóképességi arány, ugyanazon hivatalos adatok szerint, a He«erl(l«: Közii?. törvénytár. I 3