Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. teli cziménék megfelelőleg, tehát kérszer külön-külön naplótétel alatt bevételbe tétetik. Szintúgy kell a kiadási tételek netáni téves bejegyzését is helyreigazítani. 12. Ha valamelyik kezelési ágnál az egynemű bevételek vagy kiadások igen sűrűen fordulnak elő, ugy meg van engedve azokat a munka könnyitése végett külön jegyzékbe, alnaplókba vagy lajstromokba gyűjteni, mely most nevezett segédkönyvek a szaknaplóknak kiegészítő részét képezvén, a napi zárlat alkalmával lezárandók és az összeg a szaknaplókba átviendő, a segédkönyv azon szaknaplókhoz csatolandók lévén, melynek mellékletéül szolgál. Ily jegyzék rendszerint a személyi járandóságok kifizetésénél használható. 66. §. A naplók lezárása az illető kezelési időszak alatti összes bevételek és kiadások sommázásából és végleges pénztári maradvány megállapításából és a kitüntetéséből áll. 67. §. A megyei pénztár minden egyes kezelési ág. valamint a letétek számára is egyszersmind számfejtő könyvekül szolgáló főkönyveket vezet. Azon kezelési ágaknál (házi pénztári javadalmazásnál), a melyeknél személyes járandóságok is előfordulnak, az elszámolás helyes és kimeritő feltüntetése és a számfejtés könnyítése czéljából ezen személyi járandóságokra (tisztviselők, kezelöés segéd-személyzet és szolgák illetményeire) külön fő- vagy számfejtő könyv, jelentékeny kötvényálladékkal bíró alapoknál pedig a főkönyv mellett segédkönyvül még u. n. tőkekönyv is vezetendő. 68. §. A tulajdonképeni főkönyvek az egyes kezelési ágak egész évi kezelésének rovat vagy czim szerinti kimutatására szolgálván, a lehetőleg több évi időtartamra, de mindenesetre legalább egy évi időszakra szerkesztendő minden főkönyv az illető kezelési ág költségvetésének megfelelő rovatokra (szükség esetén még atrovatokra isj osztandó. Minden rovatnak a mult évi tapasztalathoz, esetleg az előre látható szükséglethez mérten megfelelő számú lap hagyandó. Először a bevételi rovatok és csak ezek után a kiadási rovatok rendezendők be. Mind a bevételi, mind pedig a kiadási rovatok osztályozandók: al a valódi kezelés; b) az átfutó kezelés rovataira, mely utóbbiak közül ott. hol az szükségesnek mutatkozik, a hitelmüveleti kezelés rovatai külön csoportban tüntetendök ki. A valódi kezelést feltüntető rovatok megállapítására és felvételére nézve a kezelési ág természete és illetőleg a költségvetés beosztása irányadó. Csak ezeknek berendezése után veendők fel az átfutó kezelésnek rovatai. Az ekkép alakitott rovatok beosztásának gyors áttekintése czéljából minden főkönyv eíején mutató szerkesztendő, mely a felvett rovatok mellett a főkönyv illető lapjait is kitünteti. 69. §. A főkönyvek a következő hasábokkal vannak ellátva: Tételszám, a tartozás (előírás) szövege, ugyanannak összege érvényesítés (ki által és mikor), a lerovás (teljesités) kelte, naplóczikke (tételszáma), szövege, összege és végül jegyzethasáb. A házi pénztári javadalmazást illetőleg a IV. alatt mellékelt minta szerinti főkönyv szerkesztendő, mely az összes bevételek és kiadásoknak — a személyi járandóságoknak kivételével — elszámolására szolgáland. Oly kezelési ágakra vonatkozólag, melyeknél a hátralék és folyó tartozás és lerovás külön kitüntetése czélszerünek mutatkozik, a főkönyv az V. minta szerint szerkesztendő. 70. §. A személyi járandóságok főkönyve ugy szerkesztendő (VT. minta), hogy minden egyénnek külön lap nyitandó és pedig egy egész oldal, az »elöirás», az ezzel szemközt levő oldal pedig a »teljesités» (lerovás) számára tartassék fönn. Az előírási oldal hasábjai: a tételszám, az illeték szövege, összege és a levonások szövege, összege. A teljesítési oldal az érvényesítés kitüntetésére vonatkozó hasábon kívül szintén az illetéknek és a levonásoknak megfelelő hasábokkal bir. Az »illeték* alatt foglaltatnak: a kelet, naplóczikk, az időtartam, melyre a fizetés teljesíttetik, ennek összege s a különféle mellékjárulékok hasábjai : a levonásoknak megfelelnek az adók. szolgálati dijak, fizetési előlegek és egyéb téritményekre vonatkozó hasábok. 71. §. A tőkekönyvben, mely a VII. alatti minta szerint szerkesztendő, minden egyes kötvénynek külön lap szánandó, melynek elején a járandóság és lerovási hasábok fölött az adós neve, lakhelye, a tőke összege és értéke, a kötvény kelte és száma, a jelzálog, a kamatláb, az idő, melytől kamatozik, a tőke eredete, a tőke mikénti törlesztése, a kamat esedékessége és hol történendő fizetése pontosan kiteendő. Magától értetődik, hogy ily tőkekönyv vezetése esetén a kamatbevétel és tökekezelés részletes előírása és számfejtése abban történik és hogy ennélfogva a tulajdonképeni főkönyv megfelelő rovata ^kamatbevétel) csakis a tökekönyv lapjainak lezárása utján nyerheti az előírási adatokat, miért is ezen rovatban — eltérőleg a többi nem ily segédkönyvre támaszkodó rovatoknál követendő szabálytól — az év folyamában csakis a lerovási adatok — hivatkozással a tökekönyvi előírási lapokra, könyvelendők el a kétszeri előírás elkerülése végett. 72. §. A főkönyvek vezetésére nézve következők jegyeztetnek meg: .Minden rovathoz tartozó lapok homlokzatára a rovat czimc írandó, a rovatok szöveghasábjai közepére pedig a számadási év tüntetendő ki. Mindenekelőtt a főkönyvek »tartozás» (előírás) czimü oldalaira az előző évi be-