Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

98 A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról. III. Budapest fővárosról az 1872: XXXVI. t.-ozikk rendelkezik. IV. Fiume város és kerület törvényhatósági ügyei, a törvény ujabb rendelkezéséig, a fennálló törvényes gyakorlat szerint intéztetnek. I. FEJEZET. A törvényhatósági hatáskörről. 2. §. A törvényhatóságok jövőre is gyakorolni fogják a törvény korlátai között: a) az önkormányzatot; b) az állami közigazgatás közvetítését; c) ezeken felül a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik és kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül fölterjeszthetik. 3. §. Önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot; határozatait és szabályrendeleteit végrehajtatja, tisztviselőit, az ezen törvényben megállapított kivételekkel (1. 80. §.) választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik, és pedig a megyei törvényhatóság az 1883. évi XV. t.-cz., a városi törvényhatóság pedig a községi törvény rendelkezései szerint. A kormánynyal közvetlenül érintkezik. 4. §. A belügyminister a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követett közigazgatási eljárását, belső ügyvitelét és pénzkezelését saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatja. 5. §. Határozat, mely a) a költségvetés megállapítására (vármegyékben az 1883 : XV. t.-cz.; városi törvényhatóságokban a községi törvény ll3. t?-a korlátai között); b) ingatlan vagyon elidegenítésére vagy ingatlan vagyon szerzésére (városi törvényhatóságokban a községi törvény 110., 113., 164. §§-ainak korlátai között); c) kolcsönvételekre; d) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására és közmüvek emelésére; e) uj hivatalok rendszeresítésére vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik (vármegyékben a/. 1883: XV. t.-cz. korlátai között), és általában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősítést rendel, csak külön indokolt felterjesztés alapján kieszközölt ministeri jóváhagyás után hajtathatik végre. Ha az illető minister a felterjesztéstől számítandó 40 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett határozat helybenhagyottnak tekintetik, és végrehajtható. 6. §. Ha a törvényhatóság valamely törvény által reá rótt kötelezettség teljesítésére szükséges kiadást költségvetésébe felvenni vonakodnék, a kormány a megfelelő összegnek a költségvetésbe való felvételét elrendelheti. 7. §. A törvényhatóság azon határozatai, melyek természetüknél fogva az illető feleknek kézbesítendők: a) vármegyékben a járási főszolgabirák és rendezett tanácsú városi