Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

92 A közigazgatás szervezete. — A közigazgatási bizottságról. 51. §. Arról, hogy midőn mint felebbviteli hatóság jár el, minő alsóbbfoku hatóságtól, kik által és minő esetekben intézhető hozzá felebbezés : hogy miként járjon el ezen esetekben, hogy határozatai kik által, minő esetekben és hová felebbezhetök, hogy minő büntetéseket szabhat ki a kormány-közegekre nézve addig, mig törvény alkottatnék: hasonlag a kormány szabályrendelettel, a törvényhatósági és községi közegekre nézve pedig ugyancsak a 45. §-ban idézett törvények intézkednek. A 48. §-nak a főispán (főpolgármester) felebbezési jogára s a ministerhez hivatalból teendő felterjesztésre vonatkozó rendelkezése ezen esetekre is kiterjed. 52. §. A fegyelmi bíráskodást egy öt tagu választmány által gyakorolja. Elnöke ennek a főispán (főpolgármester), akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg a polgármester. Tagjait maga a bizottság választja, de ugy, hogy kettő az államközegekből, kettő pedig a törvényhatósági közgyűlés által választott tagokból kell hogy vétessék. Az alispán, illetőleg polgármester, midőn saját fegyelmi ügye tárgyaltatik, az elnöki tisztséget nem viheti. 53. §. A fegyelmi választmány mindig az év első ülésén egy évre választatik. Ugyanekkor íelényi póttag is és pedig egy a kormány-közegekből, egy a közgyűlés által választottakból választandó, kik a rendes tagok akadályoztatása esetében, vagy ha azok érdekelve lennének, helyöket pótolják. Minden rendes vagy póttag újra választható. 54. §. A fegyelmi választmányhoz minden alkalommal annak minden tagja s az előző §. esetében az illető póttag vagy póttagok meghivandók, de határozat hozatalára az elnökkel együtt legalább három tagnak jelenléte szükséges. 55. §. A bizottság tagjai által teljesített vizsgálat befejezése után a vizsgálati iratok, ha kormány-közegről van szó, a királyi ügyésznek, ha törvényhatósági közegről, a tiszti ügyésznek kiadandók. A királyi, illetőleg a tiszti ügyész az iratok átvételétől számított 14 nap alatt azokat a további eljárás folytatására, s a kiszabandó büntetés minőségére vonatkozó indítványával azon hatósághoz teszi át, mely a fegyelmi eljárásról szóló törvény értelmében elsöfokulag határozni hivatva van. Azon esetben, midőn a királyi illetőleg tiszti ügyész, a fegyelmi eljárás abban hagyását indítványozza, általa a vizsgálati iratok határozathozatal végett a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához teendők át. Ha egyes esetekben a királyi ügyész akadályozva vagy érdekelt lenne, helyettesét az igazságügyminister nevezi ki, a tiszti ügyészt illetőleg pedig figyelemmel ezen eshetőségekre, helyettest minden év elején azon évre a törvényhatóság közgyűlése jelöl ki. Oly törvényhatóságban, hol egy tiszti ügyésznél több nincsen, helyettesül a törvényhatósági bizottmánynak más ügyvédség folytatására jogosított tagja is kijelölhető.