Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)
\ \ A közigazgatás szervezete. — A közigazgatási bizoltságról. 87 Városokban a bizottság ügyrendjében több rendes ülés tartását is rendszeresítheti; a 14-ik §-ban előirt teendők azonban csak eleve kijelölt és meghatározott ülésekben teljesithetök. 18. §. A rendkivüli ülést rendesen a főispán, — a fővárosban a főpolgármester — akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester hivja össze. Ha az adóügyeket, a személy és vagyonbiztonságot, vagy a közegészségügyet járvány szempontjából érdeklő kérdésekben az illető előadó kívánja, a rendkivüli ülés mindig összehívandó. 19. §. A bizottság hatásköréhez tartozó, de halasztást nem türö egyes esetekben az illető közigazgatási ágak előadóinak meghallgatásával a főispán, a fővárosban a főpolgármester — akadályoztatása esetében az alispán illetőleg polgármester saját felelősségére intézkedik, de intézkedését és azt, hogy miért nem tartotta az ülést bevárhatónak, a legközelebbi ülésnek bejelenteni tartozik. 20. §. Minden ülés jegyzökönyvébe felveendő a jelenvoltak neve, s a határozatok ezeknek általános többségével hozatnak. Egy bizottsági tag sem vehet részt a tanácskozásban oly tárgyak felett, a melyekben mint magán fél személyesen érdekelve van, vagy a melyekben már más minőségben, pl. mint biró, ügyvéd, meghatalmazott stb. működött. Az államkincstárt érdeklő határozatok hozatalánál azonban a királyi adófelügyelőnek vagy akadályoztatása esetében általa kijelölt helyettesének jelenléte szükséges. Az ily helyettes szólási és szavazati joggal csakis az emiitett esetben és csakis ezen ügyek tárgyalásánál bir. 21. §. A bizottság határozatainak a törvényhatóság térületén levő összes, akár a közigazgatásnál alkalmazott állami, akár törvényhatósági és községi közegek engedelmeskedni tartoznak. 22. §. A közigazgatási ágaknak a bizottságban lévő képviselői birnak azonban azon joggal, hogy ha a határozatot törvénytelennek, vagy az általuk képviselt közigazgatási ág szempontjából sérelmesnek vagy károsnak tartják, az ellen fellebbezésüket azonnal bejelentsék. Az ily felebbezés 24 óra alatt az illető ministerhez felterjesztendő. Hasonló jog illeti meg a főispánt is. Ha a határozat iránt a minister 14 nap alatt nem nyilatkozik vagy azt helybenhagyja, feltétlenül és ujabb gyűlés bevárása nélkül végrehajtandó. 23. §. A közigazgatási bizottság határozatai és végzései az elnöknek, akadályoztatása esetében helyettesének aláírásával adatnak ki. A bizottság hatáskörébe utalt, de tárgyalást nem kívánó felsőbb rendeleteket és a bizottsági határozatok végrehajtása czéljából az egyes közigazgatási ágakban szükséges részletes vagy egyes esetekre vonatkozó rendeleteket az érdekelt közigazgatási ág előadója, illetőleg főnöke az elnöknek, akadályoztatása esetében helyettesének előterjeszti és annak aláírásával adja ki. Kivételt képeznek azonban az adóügyekben kiadandó ilynemű rendeletek, melyeket az adófelügyelö közvetlenül és saját aláírásával van kiadni jogosítva. Az előadott módon kibocsájtott rendeletek végrehajtásánál ugy az állami, mint a törvényhatósági közegek közreműködni tartoznak. 24. §. A közadók kezeléséről szóló törvény értelmében és az abban körülirt hatáskörben eljár:
