Bernhard Miksa - Vekerdy Géza (szerk.): A polgárijogi határozatok tára egységes szerkezetben. A m. kir. Kúriának összes elvi határozatai, jogegységi és teljes ülési döntvényei szakonként csoportosítva (Budapest, 1934)

Dologi jog 29 ért a talált dolog értékének valamely hányadrésze, illetve valamely jutalom illetné. (1909. október 6. 4659/i909. sz.) V. ö. MMT. 577. §. és 582. §. 34. sz. E. H. Tulajdon átruházása. Ha a póstatakarékpénztári betéti könyvecskének átruházása az 1885: IX. t.-c. 17. §-a értelmében a postatakarékpénztárnál be nem jelentetett: a betéti könyvecskére átruházás útján szerzett tulajdonjog bírói úton érvényesíthető, s a betéti könyvecskére elhelyezett pénznek felvétele a jogerős ítélet alapján történik. (1907. március 6. 10635/1905. sz.) 35. sz. E. H. Telepítés. Az 1894 : V. t.-c. alapján történt telepítésnél a telepessel szemben hatálytalan az általa kiállított telepítési szerződésben foglalt az a kikötés, hogy a kir. kincstár a telepest a telep tulajdonából kimozdíthatja valamely olyan esetben is, ami az idézett törvénycikk 18. §-ában kimozdítási okul megállapítva nincs. (1907. március 16. 1907. 3. sz.) V. ö. 1897: XXXII l.c. 1911: XV. t.-c. 3. sz. J. D. (PHT. 36. sz.) Árverési vétel. Ingatlanok bírói árverésen való vétele nemcsak azon az alapon támadható meg, hogy a vevő a végrehajtóval vagy a végrehajtást szenvedettel rosszakaratulag összejátszott a tulajdoni igénnyel bíró harmadik személy jogainak megrövidítése, illetve e jogok érvényesítésének meghiúsítása céljából, hanem azon az alapon is, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy arra másnak kétségtelen jogos tulajdoni igénye van. (1913. november 27.) V. ö. Vght. (v. 179. §. 182. §. 25. sz. J. D. (PHT. 425. sz.) Ellenséges rekviráiásnál átadás. Tulajdonszerzés a nem tulajdonostól. 1. Megszállás idejében előfordult ellenséges rekvirálás nem jogos, ha a körülményekből megállapítható, hogy a rekvirálás célja nem a megszálló hadsereg szükségleteinek kielégítése volt, hanem az, hogy a megszálló hadsereg a rekvirált dolgokat harmadik személyekre ruházza át, például avégből, hogy